Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cserkészet... ----

Magyar Magyar Német Német
Cserkészet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cserkészet

Cserkészmozgalom: XX. sz.-i, a világ sok országában elterjedt ifjúsági szerv., a századelő reformped.-jának kiágazása. Elveiben Rousseau, Dewey, Clapar?de hatása ismerhető fel. A reformpedagógia új gyermekideálját kívánta a cserkészet megvalósítani a hirtelen meggyarapodott lakosságú városokban a polgárság középső és alsó rétegeibe tartozó fiúk számára, isk.-n kívüli életük modern megszervezésével úgy, hogy közben a maguk életét élhessék, cselekvésvágyukat kiélhessék, romantikaigényüket kielégíthessék. Így lehetnek csak igazi felnőttek, a felnőtt társ. teljes értékű tagjai, bárhová is kerüljenek. A cserkészet megalapítója Robert Baden-Powell szolgálaton kívüli angol tábornok 1908-ban Londonban kiadott Scouting for Boys c. könyvében ezt a célt fogalmazta meg, elindítva első cserkészcsapatai életét. A cserkészet gyorsan elterjedt az angol nyelvterületek országaiban, Nyugat- és Közép-Európában, de alapvető lényege sok helyütt sajátos helyi motivációt kapott. - Hazánkban 1910-1912 között alakultak meg az első cserkészcsapatok, 1912-ben létrejött a M. Cserkészszövetség, majd 1919 őszén újjászerveződött. Ebben - más országoktól eltérően - egységes szövetségben egyesültek a kat.-ok, a prot.-ok és a zsidó közösségek cserkészcsapatai. A cserkészfiúk számára kiadták a Magyar Cserkész c. képeslapot, a vez.-ké volt a Vezetők Lapja. Cserkész a 12-18 éves fiatal lehetett, a kisebbek a cserkészapródok, ill. farkaskölykök csoportjaiba tartoztak; az idősebbek pedig az öregcserkészek lazább szerv.-ét alkották. A sajátos m. cserkészped.-t Sík Sándor piarista tanár vázolta fel először 1915 dec.-ében tanároknak tartott előadásában, majd ezt fejlesztette tovább, s dolgozta ki más cserkészvez.-kkel együtt a Vezetők Könyve egyre inkább bővített kiadásaiban (1922, 1925, 1934). A kiindulópont Baden-Powell alapvetése volt, de úgy vélték, hogy hazánk adott tört.-i-társ.-i helyzetében a m.-ság szempontjából legfontosabb ped.-i cél: a jellemes személyiség kialakítása, ehhez a cserkészet kiváló életszerű-gyermekszerű, fiataloknak való lehetőségeket biztosít. Sokféle apró gyakorlati mozzanatból áll a cserkészélet, beletartozik ebbe az iránytű használata, a csomózás, a sátorépítés, a rendgyakorlat, az elsősegélynyújtás, a tábortűzrakás és sok minden más. "A cserkészetben azonban - írta Sík Sándor - mindez nem önmagáért van, hanem a jellem és az egész ember összhangzatos fejlesztésének magasabb gondolatát szolgálja. És a cserkészetben nem ezek a gyakorlatok teszik a lényeget, hanem éppen az, hogy egész emberek nev.-ére ad új és szerencsés eszközöket." E cserkészped. szerint jellemes ember az, aki egyéni önfejlesztő, önépítő munkával, a vez.-k és a cserkészközösség közreműködésével teljes emberré, jó m.-rá igyekszik magát formálni. S ami e m.-ságot-emberséget összeforrasztja: a vallásos hit. A cserkészek arra törekszenek, hogy felszínre hozzák a bennük levő szellemi, lelki és testi értéket, magukévá tegyék a környező szűkebb-tágabb világ, az emberi-társ.-i környezet s a term. összes értékét, minden szépséget, éljék az ember teljes életét. Intenzív jellemformálás, a másokért végzett önzetlen tevékenységben megnyilvánuló helyes m.-ságtudat formálása, egy derűs, mozgalmas, romantikus, minden ízében fiataloknak való, testvéri közösségben megszervezett élet keretében - ezek a pillérei a m. cserkészet 1910-1946 közötti virágkorában érvényesült cserkészped.-nak. Ezt foglalták össze így: a cserkész legyen "emberebb ember, magyarabb magyar"; ezt részletezte a 10 cserkésztv., amelynek megtartására a cserkész fogadalmat tett. - A cserkészeknek egyenruhájuk volt, de ez semmiféle katonaruhát nem utánzott, hanem távoli vidékek romantikáját idézte. Az őrs-raj-csapat tagozódás sem jelentett semmiféle militarizmust, hanem praktikus, pszich.-ilag jól megalapozott szerv.-i megoldást, arra is lehetőséget nyújtva, hogy maguk a fiatalok tölthessenek be különféle vez.-i szerepköröket: egyaránt megtapasztalhassák a vezetettek és vez.-k kölcsönös kötelességeit és felelősségét. A cserkészet nem kívánt tömegmozgalom lenni, vez.-i elzárkóztak "kötelező" bevezetésétől, mindvégig őrizték az önkéntességet. Arra törekedtek, hogy dinamikus magja, aktív mozgósító motorja legyen a cserkészcsapat egy-egy isk., közösség, város ifjúságának, sokféle szolgálatot végezve a köz érdekében. - A cserkészet a XX. sz. első felének hazai nev.-tört.-ében értékes ped.-i tartalmú mozgalom volt. Ez 1910-1938 között egyértelmű. A mozgalom felső vezetése 1938-1942 között ugyan jobbfelé húzott, 1942-1944 között pedig katonai vezetés alá került, de magukban a cserkészcsapatokban, azok konkrét életében lényegében ezalatt sem változott a cserkészet alapvetően helyes és értékes ped.-i tartalma. - Az 1920-as évek végén kezdődött a m. cserkészeton belül a regös cserkészek tevékenysége, amely az 1930-as évek második felében s az után széleskörűen kibontakozott: a m. népművészet legkülönfélébb területei (népdal, népballada, népmese, néptánc, népi díszítőművészet stb.) váltak a cserkészek birtokává s terjesztették ezeket szélesebb körök számára. Fontos segítőtevékenységet végeztek a cserkészek a háború alatt: gondoskodtak a hadbavonultak családjairól, mentőszolgálatot láttak el a légitámadások után, az ostrom idején. - 1945 novemberében a M. Cserkészszövetség újjáalakult, újraindult a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja. De rövidesen megindultak a hazai cserkészet baloldalivá alakítását célzó törekvések, hogy ped.-jából kiszorítsák a Baden-Powell-i vallásos motivációt, s eltávolítsák szerv.-éből az egyházi elkötelezettségű vez.-ket. 1946. júl. 19-én Rajk László belügymin. a M. Cserkészszövetséget feloszlatta. 1946. júl. 22-én megalakult a M. Cserkészfiúk Szövetsége, új vez.-k irányítása alatt Karácsony Sándor elnökletével. Ôk azután 1948. jún. 27-én tartott közgyűlésükön önként felajánlották beolvadásukat az úttörőszövetségbe. - 1945 után az emigrációs m.-ság körében is megszervezték a cserkészcsapatokat, 1948-tól a M. Cserkészszövetség szerv.-i keretei között tevékenykedtek Nyugat-Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália m. cserkészcsapatai. A külföldi m. cserkészet nagy érdemeket szerzett a m. nyelv ápolásában, a m. nemzeti műveltség megőrzésében. - 1989 jan.-jától lehetőség nyílt hazánkban a cserkészet újjászervezésére. Két szövetség alakult: a M. Cserkészszövetség és a M. Cserkészcsapatok Szövetsége. Mind a két vh. között, mind 1990 után jelentős szerepet játszottak a cserkészlány szervezetek. Az 1990-es évek elején a világ 120 országában 16 millió cserkészfiú, mintegy 100 országban 10 millió cserkészlány volt. Genfben székel a cserkészmozgalom világszövetsége (World Organisation of the Scout Movement), ez a cserkészet közp.-ja. A ma is érvényes cserkész-világalkotmány szerint a cserkészet célja, hogy "hozzájáruljon a fiatalok fejlődéséhez, annak eléréséhez, hogy teljes mértékben kifejthessék testi, szellemi, szociális és lelki képességeiket - mint egyének, mint felelős áll.-polgárok, s mint a helyi, nemzeti és nemzetközi közösség tagjai".

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is