Cserna-Keresztur
(hajdan csak Keresztur), kis község Hunyadvármegye dévai
járásában, (1891) 503 eloláhosodott lakossal. Körjegyzői székhely, a
piski-vajdahunyadi vasut állomása, mely állomás Kis- és Nagy-Borcsára is
szolgál, postahivatal, állami elemi iskola. Az eloláhosodott községek egyike,
melynek nemessége az Árpádok idejében a szomszéd Pestessel sokszor perlekedett
és megyeszerte számot tevő vala. Ősi magyarságát az Árpádokig kinyomozta Sólyom
Fekete Fer. Az eloláhosodás dacára fizignomiában, szokásokban, sőt
építkezésében is felismerhetők e családok. A nők szőttes, a férfiak szürke
darócruhát és magyaros pörge kalapot viselnek s a bocskort csak szükségből
hordják. Képviselőválasztáskor még sokan szavaznak ősiségi jogon s még akik nem
birják is a magyar szót, büszkén magyaroknak vallják magukat; egyébként az ifju
nemzedék megtanulja a magyar nyelvet s rendre visszaszokik a magyar beszédre.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|