Cserna
1. kisközség Hunyad vmegye hunyadi j.-ban, (1891) 142 oláh
és magyar lakossal. Hajdan Feketehegy volt a neve. Itt V. Istvánnak mint
királyi hercegnek csatája volt az őt üldöző nádorral. - 2. C., folyócska
Krassó-Szörény vmegyében, ered Romániában, a Szturul és Girdomán-hegyek D-i
oldalán, majd az ország határát képezi; utóbb egészen magyar földre lép s azon
regényes völgyszorost képezi, melyben Herkules-fürdő fekszik. Pecseneskán alul
jobb felől felvéve a Bela-Rékát (l. o.), eddigi DNy. irányából D. felé fordul s
Ó-Orsován alul a Koronakápolna közelében a Dunába ömlik. Jelentékenyebb
mellékvize nincs. A C. partjain már a rómaiak korában Tierna vagy Tserna nevü
város állott. A XV. és XVI. sz.-ban Csorna nevü falu feküdt ott; róla vette a
nevét Csornai család. A község utóbb eltünt. - 3. C., folyócska Hunyad
vármegyében; a Maros baloldali mellékvize; a Pojána Ruszka hegységben, a
Ruszka-csúcs keleti tövében fakad s eleintén K-nek folyik Csolnakos községig,
innen ÉK-nek fordul s Déván felül, Harróval szemben a Marosba ömlik. Hossza
mintegy 70 km.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|