Csernátony
(Cseh) Lajos, magyar publicista, szül. Kolozsvártt 1823 aug.
21. A szabadságharc idején Kossuth titkára és a Március Tizenötödike egyik
szerkesztője volt. Titkára volt a honvédelmi bizottságnak is, és egyáltalában nagy
befolyást tulajdonítottak neki, ami miatt, mint Kossuth egyik legbizalmasabb
embere, igen erős támadásoknak volt kitéve. Okul fiatalkori botlásait vették,
miket gyakran vetettek szemére, pedig, ha valaki, ő jóvá tette azokat hosszu,
változatos életpályáján. Haynau őt különösen gyülölte, Csernust (l. o.) azért
akasztatta fel, mert vele tévesztette össze. C.-nak sikerült külföldre
menekülnie. Itthon in contumaciam halálra itélték, s képét felakasztották.
Egyideig Párisban tartózkodott, miután onnét az államcsiny után kiutasították,
Angliába költözött és ott mint tanító és hirlapiró élt. 1860. Garibaldi
expediciójához csatlakozott, mint a magyar légió hadbirája. 1867. még a
koronázás előtt amnesztia nélkül hazatért és Pest-Józsefváros képviselőjének
választatott. 1878 óta Fiumét képviselte, jelenleg pedig Szakolcát. Számüzetése
alatt is fentartotta összeköttetését a hazai hirlapirodalommal. Tony álnév
alatt irt cikkei határozott éles nyelvük és erős érvelésük által nagy
népszerüségnek örvendettek. Itthon eleinte a Hon-nak volt főmunkatársa,
későbben az Ellenőrt szerkesztette, majd annak megszünése után a Nemzet-nek
dolgozótársa, ahol ő irja a «Rovás» címü cikkeket. Eleinte a balközéphez
tartozott, a fuzió után ő is követte Tisza Kálmánt, kinek egyik legbízalmasabb
embere maradt. Több munkát fordított angolból. V. ö. Szinnyei: Magyar irók.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|