Csernovics

-család (mácsai és kis-oroszi), Görög- v. Törökországból Magyarországba átköltözött előkelő vagyonos nemesi család. C. Istvánt az epirusi király 1420. utódjául nevezte ki. C. Péter a történelemben Skanderbég (l. o.) név alatt játszott fontos szerepet. C. János De bello Pannonico címen 6 kötetes történelmi munkát irt latin versekben. C. Arszén (l. o.). C. Demeter 1759. következő címen: Panegyricus Sermo de ludibus illustris populi Illyrorum nagyobb munkát irt. C. Lázár 1793. grófi rangra emeltetetett.

1. C. Arszén, szerb patriárka, született Crnagorában 1633 körül, meghalt Bécsben 1706-ban. Az ipeki patriárkai széket már 1674. elfoglalta, 1682. Jeruzsálemben járt. A C. nevet csak 1688 óta kezdte használni, s azt állította, hogy a hires Crnojevicsek ivadéka; de ugy látszik jogtalanul, épp ugy mint kortársa György áldeszpota a Brankovics nevet. 1688. az orosz és római udvarhoz fordult a szerbek felszabadításáért. Az osztrák-török hadjárat idejében Ausztriának nagy szolgálatot tett és a szerbek felkelésében tevékeny részt vett. 1689. Prizrenben 5000 emberrel az osztrák sereg előtt ünnepélyesen Lipót császárt ismerte el fejedelmül. 1690. a törökök bosszuja elől 80 000 emberrel Magyarországba futott. Nagy hive volt az Ál-Brankovicsnak és az osztrák politikának.

2. C. Péter, temesi gróf és főispán; szül. e sz. első évtizedében, meghalt Nagybecskereken 1892 máj. 1. 1818. Arad vmegye szabadelvü követéül választotta meg. Midőn a magyar kormány a szerb felkelők ellen biztosul nevezte ki, már temesi gróf és főispán volt. Április 27-én kezdte meg a hivatalát, és a szerb kongresszus törvénytelen megtartása ellen lépett fel, de a felkelők figyelembe sem vették. Gyenge politikus volt, s a kormány melléje az erélyes Vukovics Sebőt nevezte ki. Később részt vett több kongresszuson is s végre visszavonultan halt meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon