Csetnek
(Sittnik), csinos, tiszta nagyközség Gömör vm. rozsnyói
j.-ban, (1891) 1482 magyar és tót lakossal, posta- és táviróhivatallal,
postatakarékpénztárral. Sárkány Károly örökösei és társai concordia vasgyár
bányatársulata (1889) 46 235 q. nyersvasat termel 155 071 forint értékben; a
munkások száma 33. A C.-en azelőtt termelt illatos dohány országos hirü.
Csetnek neve a bányászat és ércolvasztás bölcsőkorára vezet. 1243-ban IV. Béla
Pelsőccel együtt Bebek Detriknek és Fülöpnek adományozta. 1328-ban Róbert
Károlytól Pelsőccel együtt Korponáéhoz hasonló jogokat nyert, tudniillik
tolvajlások és gyilkosságok esetén biráskodást, pallosjogot, heti vásártartás
jogát és vámmentességet országszerte. A város ezen szabadalmakkal 1759. élt,
midőn Mária Terézia tőlük megfosztotta. 1781. II. József, 1791. II. Lipót
előbbi jogaiba visszahelyezte. Sokat szenvedett a XVI. században a két
ellenkirály közti háboruban is, minthogy lakói a 2 párt közt megoszoltak. 1555.
a döghalál 526 ember életét oltotta ki; a törökök is kirabolták és feldulták az
egész várost. A XV. században a huszita vallás szellemével ismerkedett meg,
1545-1568. a szepesi tudósok és kereskedők folytán Luther tanai is könnyen
találtak fogékony talajra. A város délkeleti síkján vár állott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|