Csetnek

(Sittnik), csinos, tiszta nagyközség Gömör vm. rozsnyói j.-ban, (1891) 1482 magyar és tót lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Sárkány Károly örökösei és társai concordia vasgyár bányatársulata (1889) 46 235 q. nyersvasat termel 155 071 forint értékben; a munkások száma 33. A C.-en azelőtt termelt illatos dohány országos hirü. Csetnek neve a bányászat és ércolvasztás bölcsőkorára vezet. 1243-ban IV. Béla Pelsőccel együtt Bebek Detriknek és Fülöpnek adományozta. 1328-ban Róbert Károlytól Pelsőccel együtt Korponáéhoz hasonló jogokat nyert, tudniillik tolvajlások és gyilkosságok esetén biráskodást, pallosjogot, heti vásártartás jogát és vámmentességet országszerte. A város ezen szabadalmakkal 1759. élt, midőn Mária Terézia tőlük megfosztotta. 1781. II. József, 1791. II. Lipót előbbi jogaiba visszahelyezte. Sokat szenvedett a XVI. században a két ellenkirály közti háboruban is, minthogy lakói a 2 párt közt megoszoltak. 1555. a döghalál 526 ember életét oltotta ki; a törökök is kirabolták és feldulták az egész várost. A XV. században a huszita vallás szellemével ismerkedett meg, 1545-1568. a szepesi tudósok és kereskedők folytán Luther tanai is könnyen találtak fogékony talajra. A város délkeleti síkján vár állott.

Forrás: Pallas Nagylexikon