Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csetneky... ----

Magyar Magyar Német Német
Csetneky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csetneky

(csetneki), a pelsőci Bebekekkel közös eredetü ősrégi család, melyet a népmonda egy kincset lelő juhásztól származtat, hibás föltevés szerint pedig külföldi eredetü bányászcsalád (l. Bebek); minden további találgatásnak utját vágja egy 1334-ki oklevél, mely a Bebek és C. család közös ősét, Kopasz Detre fia Benedeket egész határozottan Akuds nembelinek mondja (Anj. Okl. III. 65.), aki több ezen korbeli okmány szerint közelebbi vérségben volt a szintén oklevelesen Akus nembelieknek (Anj. Okl. III. 16.) ismert Cselenfiakkal, a Méhy és karancssági Sághy családok őseivel, ellenben a nemzetség leghatalmasabb ágával, a borsodi Ernefiakkal, ugyszintén a Michk bánnal (tőle ered a peleskei Eördögh család), az Álmos fiakkal (Csire és Pocsaji család) és a Chelleus fiakkal (Thoroczkay család), valamint a csepei Ákos, Zoltán, deregnyei Daróczy, Deregnyey, Upory stb. családokkal való vérségre vonatkozó közelebbi adatok hiányoznak. Az első ismert ős, Máté, a XIII. század első felében élt. Fiai: Detre és Fülöp a tatárok ellen kitüntetvén magukat, IV. Bélától 1243-ban a fiuörökösök nélkül elhalt Bors dux egykori birtokát, Chetneket kapták; testvérük, Ákos (1254-1271) fehérvári kanonok, budai prépost és a királyné kancellárja volt. Fülöp ága unokájában, Lukácsban (1334) enyészik el; Detre (1243-62), ki Kopasznak vagy Zaarnak mondatott, két fiut hagyott maga után: Detrét (1278) és Benedeket (1278-1318. el.), aki már viselte a C. nevet. Ez utóbbinak hét fia közül Domokos a Bebek családnak lett az őse. Miklós «Kun»-nak is neveztetett, a többi (l. C. János) rendszerint C. néven fordul elő. A család későbbi tagjai közül Vörös Miklós, László fia, testvérével Jánossal együtt 1412-ben aláirta a Zsigmond magyar és Jagello Vladiszláv lengyel királyok közti békeszerződést; testvérük volt még László püspök (l. o.) Miklós fia György 1393. főasztalnok, 1402. gömöri főispán. C. János, András fia, 15056. Gömör vmegye követe a rákosi országgyülésen. C. Zsigmondot, Miklós fiát, mint János-pártit, Ferdinánd hivei több ideig fogságban tartották, mignem 1533-ban Katzianer szabadon bocsátotta. Kihalt a család C. Istvánban (1594) és a C. Ferencben (1604 körül). Cimere, mint a Bebek családé, az Ákos nemzetség patriarkakeresztje; a pajzs fölötti sisakból, páncélos koronán férfialak nyúlik föl, egy-egy halat tartva mindkét kezében. V. ö. (Nagy J., Magyarorsz. Csal. III. 29. - wertner M., Magyar nemz. I. 70. - Némethy Lajos, Adatok a Chetneky család genealogiájához. Turul I. 1883.

1. C. János. Az Ákos-nemzetségből származó s a Bebekkel rokon Csetneky-család tagja. Mint I. Károly hű embere sokat harcolt Csák Máté ellen, de 1318. szerencsétlenül, mert fogságba esett. Kiszabadulván, testvéreivel megosztozkodott s ez alkalommal kapta Csetnek egy részét birtokul. 1339. az osztrákok ellen harcolván, ujra fogságba jutott. Élt még 1351-ben is. V. ö. Anjoukori okm. I. 455. III. 535. V. 519.

2. C. László. A Csetneky-családnak egyetlen, főpapságra emelkedett tagja. 1397-1439-ig esztergom-szentgyörgymezei prépost volt, s mint ilyen jelen volt a konstanzi zsinaton (1417). Zsigmond királynak kedves embere lévén ak irályi kápolna igazgatójává (1423) és utóbb (1425) a Jánoslovagok buda-felhévvizi és esztergom-szentkirályi házainak kormányzójává kormányzójává lőn. 1432-ben a királyné kancellárja volt, végre 1439. megkapta a nyitrai püspökséget, de a pártviszályok miatt ugy látszik, a római szentszéknél sohasem szereztek számára megerősítést. Meghalt 1447. V. ö. Turul I. 39-41; 77-81. l.

3. C. Jelenik Elek, l. Jelenik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is