Csibor
(Hydrophilus piceus L.), a födeles szárnyuak (Coleoptera)
rendbe, az öttaguak (Pentamera) csoportba és a C.-félék (Hydrophilide) családba
tartozó bogárfaj. Álló vizeinkben igen gyakori. Elliptikus alaku teste domboru,
szine fekete, csápjai rozsdaszinüek, szárnyfedői simák és fényesek. Hosszu
lábai laposak és szőrösek, a himnél az első pár láb első ize kiszélesedik és
párzási tapadó korongul szolgál. Rövid csápja 9-izü s vége felé bunkósan
vastagodik. Az állkapcsi és az alsóajki tapogatók hosszuak, fonalalakuak. 4-5
cm. hosszu, 2 cm széles. A vizben elég ügyetlenül uszik, ha lélegzeni akar,
akkor egész fejét kidugja a vizből, és úgy vesz lélegzetet. Rendesen vizi
növényekből él, de azért a dögöt sem veti meg. A nőstény ápril végén rakja le
petéit egy kis hosszu tojásdad alakú zacskóba. A petékből az álcáik 16-18 nap
mulva kelnek ki. Az álcák ragadozók. Hatalmas sarlóidomu állkapcsaikkal még a
halakba is belekapaszkodnak. A falánk és 3 pár lábbal biró álcák többször
vedlenek és mintegy 2 hónap múlva, midőn már teljes nagyságukat elérték (5-6
cm.) parti lyukakban bábozzák be magukat. Az állat a bábból a nyár végén buvik
ki és áttelel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|