Csicseri-borsó
(növ., cicercula Moench), tkp. az ázalék-bükköny (Lathyrus
sativus és Lath. Cicere) bibeszára csavarodott, hüvelye lapított, a háti
oldalon zászlós két szegélye van; magva 2-4, meglehetős nagy, alaktalan,
szögletes (szekercealaku), sziklevele csirázáskor a föld alatt marad, utána két
pikkelylevél következik. Fajai: a szeges, lapos vagy pun borsó, spanyol lencse
(Lathyrus sativus L., Cicercula sativa Alef., Cicercula alata Moench).
Dél-Európa egynyári ázaléka, virága magános, hosszunyelü, nagy kék, lila, fehér
vagy kétszinü (julius); hüvelye 4 cm. hosszu, magva sárgásfehér, piros vagy
lilabarna és petyegetett. A mediterrán vidéken és Ázsiának déli felén több
fajtája terem. Itt-ott, nevezetesen Moldva- és Oláhországban, nálunk ritkábban
termesztik. Száraz sivár földben is megterem, s vagy tápláló zöld takarmány
lesz, vagy pedig a lisztes magvát zölden avagy éretten a nép levesnek v.
főzeléknek készíti, de nem a legjobb izü. Magvát a zsizsik nem bántja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|