Csicsva vára
Felső-Zemplénben, közel Varannóhoz, az Inóca-hegy gerincének
végső ormán fekszik, melyet két oldalról vesz körül az Ondovával itt egyesülő
Ollyka patakja. Okiratokban «castrum Chychwa» néven legelőbb 1350. fordul elő,
mint a Rozgonyiak kővára. A XVI. századik a Rozgonyi család tulajdona; 1527.
homonnai Drugeth Istvánné, kinek hajduit Szapolyai János szétverte, C. várát
felgyujtatta, ugy hogy Drugeth István futásban kényszerült menedéket keresni.
Ez alkalommal égtek el Zemplén vmegye itt tartott irományai. 1678. Thököly Imre
foglalta el Homonnai Drugeth Zsigmondtól. A rákövetkező háborus világban
Zemplén vármegye itt tartotta gyüléseit, igy p. 1683. II. Rákóczy Ferenc is
birtokába ejtette a várat, melynek megrongált falai 1704. kijavíttattak. Ettől fogva
magyar kézen volt 1711-ig; ekkor azonban, január havában gróf Barkóczy Ferenc,
Rákóczy dandárnoka, ostrom nélkül átadta a császáriaknak, s maga is hozzájok
pártolt. Laucken császári tábornok széthányatta a várat, mely katonai
szempontból teljesen értéktelen volt. A rommá lett vár, az alatta elterülő
Csicsvaalja pusztával együtt a Barkóczyak birtokába ment át, s egész a legujabb
ideig megmaradt ebben. Itt tartották volna hajdan az ugynevezett csicsvai
könyvet, melybe minden hazugságot beirtak. Innen a közmondás: Ezt is beirhatni
a csicsvai könyvbe. Valószinüleg azonos a csittavári krónikával, melyről
ugyanily közmondás van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|