Csikászat
A csíkhal vagy halcsík (Cobitis L.) fogása. Mióta a folyamok
szabályozása s a nedves területek lecsapolása folytán a rétségek az országban
megfogytak, a csíkászat hanyatlóban van. Mai napság hazánk legnagyobb részében
a csíkfogást egyes halászok csak mellékesen üzik; a csíkfogás többnyire
cigányok mestersége, kik a rétek mocsaraiban vagy kiöntésekben leginkább csak
tapogatással fogják ki a csíkokat. Igazi csíkászok (olyan halászemberek, kiknek
főfoglalkozása, életkeresete a csíkfogás) ma már csak a Ecsedi lápon (Szatmár
vm.) és a Szernye mocsár táján (Bereg vm.) találhatók. Itt a csíkászok ősi
szerszámokkal üzik mesterségüket. Fogószerszámjuk a csíkkas, mely a varsának
(l. o.) egyik neme, fűzfavesszőből sürüen fonva (1. ábra). A csíkkast
mindenféle gazból készített u. n. csíkgátak nyilásaiba vizszintesen beállítja,
amelyeken át a viz átáramlik. A csikkasba került csíkok a vörcsökön (l. Varsa)
át a tömlöcbe jutnak, honnét nem birnak kimenekülni, mert a kas fara csávával
be van dugva. Máskor a csíkász a lápba egy nagyobb nyilást u. n. lápkutat vág,
s ebbe függélyesen vagy kissé ferdén, farával felfelé, állítja be a kast,
amelynek tömlöcébe a levegőért felszállingózó csíkok betévednek; ugyanugy
halászik a csíkász télen a jégbe vájt lékeken. A kifogott halakat a csíkász a
csíktökbe üríti (l. 2. ábra), ami nem más, mint a lopótök (Cucurbita lagenaria
L.) egy körtealaku fajtájának kiszárított s kivájt terméséből készített edény,
melyet könnyü hordozhatás végett kantárral az u. n. kasornyával látnak el. Az
összefogott csíkokat a csíkász otthon a csíkverembe, egy ölnyi hosszu, vizzel
telt gödörbe gyüjti, mig piacra nem viszi, hol csíkszűrővel (l. 3. ábra)
kiméri. Az Ecsedi láp s a Szernye mocsár csíkászatát igen kedvesen irja le
Hermann Ottó a Magyar Halászat Könyvében, s ismerteti a csíkászok egyéb, itt
meg nem említett, egyszerü ősi szerszámait is. A csíknak az asztalon főleg
böjtben van nagy kelete. A Felvidéken (Nógrád, Hont, Bars vmegyékben) alig van
család, mely karácsony estéjén ne káposztalevesben főtt csíkkal kezdené meg
estebédjét; Bereg és Szatmár vármegyékben pedig még ma is járja uri körökben a
csíklakoma, amit szintén: «csíkászat» néven ismernek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|