Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csillagásza... ----

Magyar Magyar Német Német
Csillagásza... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csillagászati jegyek

az égi testek, konstellációk s egyéb csillagászati dolgok jelölésére szolgálnak és mint ilyenek a kalendáriomokba is átmentek. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a kalendáriomokban a hét napjainak megjelölésére is szolgálnak; ezek: a Nap ¤ (vasárnap), Hold [ÁBRA] (hétfő), Merkur [ÁBRA] (szerda), Venus [ÁBRA] (péntek), [ÁBRA] föld, Mars [ÁBRA] (kedd), Jupiter [ÁBRA] (csütörtök), Saturnus [ÁBRA] (szombat), Uranus [ÁBRA], Neptun [ÁBRA]. A kis bolygókra is kezdetben külön jegeket állapítottak meg, igy a Ceresre [ÁBRA], Pallasra [ÁBRA], Júnóra [ÁBRA], Vestára [ÁBRA], de azok számának rohamos növekedésével (ma már több mint 300, l. Bolygók) hamar abbahagyták és Gould indítványára körbeirt sorszámmal jelezték azokat (p. Doris [ÁBRA]). Régi C. az állatkör csillagképeinek jegyei: kos ^ bika _, ikrek `, rák a, oroszlán b, szűz c, mérleg d, skorpió e, nyilas f, bak g, vizöntő h és halak i; továbbá a holdváltozásokra: ujhold [ÁBRA], első negyed [ÁBRA], holdtölte [ÁBRA], utolsó negyed [ÁBRA]. A konstelláció jegyei: konjunkció, együttállás [ÁBRA], quadratura, negyed [ÁBRA], oppozició [ÁBRA], sárkány feje [ÁBRA], sárkány farka [ÁBRA]. Ezeken, a kalendáriomokból is igen ismeretes jegyeken kivül a tulajdonképeni csillagászati évkönyvekben, szakkönyvekben és számításokban előforduló jegyek és rövidítések: M középső anomália, p a perihelium hosszassága, [ÁBRA] a felszálló csomó hosszasága, C az excentricitás szöge, e az excentricitás lineáris értéke, L a középső hosszaság, m a napi mozgás, a a félnagytengely (a pályaelemek megjelölésében), r a Naptól, D a Földtől való távolság; [ÁBRA] vagy a a rektaszcenzio, d a deklinacio; a a hosszaság, b a szélesség (a csillagászati helynél); a a földrajzi hosszaság, f a földrajzi szélesség,* csillag, ¡º üstökös, stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is