Csillagfedés
(occultatio), az a tünemény, mikor valamely csillagot vagy
égi testet egy másik, a Földhöz közelebb eső, az észlelő előtt részben vagy
egészben elfed. A C. bekövetkezhetik a Napra, a bolygókra és csillagokra
vonatkozólag a Hold által, de lehet az is, hogy valamely bolygó egy másikat v.
valamely csillagot föd el, lehet továbbá, hogy a két belső bolygó (Venus és
Merkur) a Napot fedik el (természetesen elenyésző csekély részben), végül ily
általánosságban ide tartoznak még azok az esetek, mikor valamely bolygó a saját
holdjait fedi el, p. a Jupiter. Szükebb értelemben azonban csak a csillagoknak,
beleértve a bolygókat is, elfedését a Hold által szokták C.-nek nevezni, mert
mikor a Hold a Napot fedi el szemeink elől, ezt napfogyatkozásnak (l. o.)
hivjuk, a Napnak a két belső bolygó által való fedését pedig Merkur- és
Venus-átvonulásnak (l. Átvonulás), ugyszintén külön sorozzuk a Jupiter
holdjainak tüneményeit. Bolygók egymásközti fedése v. hogy nagyobb bolygó
fényesebb csillagokat fedjen, igen ritka jelenség. Minden C.-nél
megkülönböztetjük a belépést és kilépést (l. Belépés): az alatt értve a C.
kezdetét, mikor a csillag a Hold mögött eltünik, ez alatt az elfedve volt
csillag ujra való feltünését, a C. végét. Ha az egymást elfödő égi testeknek
mérhető átmérőjük van, p. mikor a Hold bolygót v. bolygó bolygót fed el, két
belépés és két kilépés van; t. i. belső és külső, a szerint, amint a két égi
test látszólagos korongjainak csak külső szélei érintkeznek, v. a nagyobbiknak
belső szélét éri a kisebb korong. A C. ideje és tartama a Hold közelsége
folytán természetesen a Föld különböző pontjaira nézve más és más, sőt mig
egyik helyre nézve van C., a másikra nézve a két égi test egymás alatt vagy
felett halad el; épp ezért a C. számításánál főkép a parallaxis (l. o.)
hatására kell tekintettel lenni; és fordítva, mivel a C. ideje az észlelő
helyétől függ, a C.-ekből a két hely földrajzi hosszuságának (l. o.)
különbségére is kapunk adatot, miért is a C.-k a földrajzi hosszaságok
meghatározására használtatnak. Végül a Holdnak a C.-kor elfoglalt helyének,
átmérőjének, és igy a Hold járásának és elméletének biztosabb ismeretére is
fontos eszközül szolgálnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|