Csillagok lenyugta

A csillagok lenyugosznak, mikor az észlelő látóhatárnak nyugati részén eltünnek. A lenyugvás valódi és látszólagos; amannál az égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos lenyugvás a valódinál későbben áll be, mert a sugártörés folytán még akkor is látjuk a csillagokat, mikor azok már mintegy 35 ivpercnyire vannak a látóhatár alatt. A lenyugvás idejét megkapjuk, ha az időben kifejezett fél napi ivet a delelés idejéhez hozzáadjuk; Nap, Hold és bolygók nyugtának kiszámításánál azok mozgására, illetve látszólagos sugarukra is tekintettel kell lennünk. Közelítőleg éggömb (globus) segítségével is megkapjuk a C. idejét ugy mint keltükét. A régiek a C.-t is oly értelemben vették mint a keltet: megkülönböztettek: 1. heliakus lenyugvást, mikor a napnyugta után utoljára látják a csillagot lenyugodni; 2. kozmikus lenyugvást, mikor a csillag a Nappal együtt nyugszik le, ez a lenyugvás tehát nem látható, és 3. akroniktikus lenyugvást, mikor a csillag éppen napkeletkor nyugszik le. L. Csillagok fölkelése.

Forrás: Pallas Nagylexikon