Csillagszámlálás

(star gauges, Sternaichungen), a csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. Addig, mig az állócsillagok távolságáról s kölcsönös elhelyezkedéséről közelebbet nem tudunk, fénymérésekkel együtt az egyetlen mód, mely a csillagrendszerünk alakjára s kiterjedésére enged némileg következtetést vonnunk. E módszert Herschel Vilmos kezdeményezte, midőn fényteljes 18 hüvely nyilásu és 160-szoros nagyításu távcsövével annak 1/4° átmérőjü látmezejét betöltő álló csillagokat megszámlálni iparkodott. Eltekintve attól, hogy ez uton megtudjuk, hogy modern távcsöveinkkel körülbelül 100 milliom csillagot láthatunk, megbecsülhetjük különböző irányokban csillagrendszerünk kiterjedését is. Mert feltéve, hogy első közelítésben az állócsillagok a térben egyenletesen elosztottaknak tekinthetők, világos, hogy azon irányokban terjeszkedik 2, 3-szor messzebb e rendszer, melyben a távcső látmezejében 8, 27-szer annyi csillag áll. mert a látmezőbe jutó összes sugarak egy kupot zárnak be, melynek csucsa a megfigyelő szemben van, s melynek alapja a legszélső távolban keresendő, ameddig a távcső látása elhat. A kup térfogata azonban ezen távolság köbével arányos, mert ha a távcső kétszer oly messze hatol, akkor a kup nemcsak kétszer oly hosszu, hanem egyszersmind alapja is minden irányban kétszer nagyobb lett, ugy, hogy a térfogat az előbbinek 8-szorosa, a csillagok feltételezett egyenletes eloszlása mellett tehát 8-szor annyi csillag látszik a látmezőben, mint akkor, ha a látás csak egyszeres távolságig hatol.

Herschel ily módon azt találta, hogy a csillagok száma folyton fogy, ha a tejuttól távolodunk, mint ezt a következő példa mutatja, mely egy látmezőben foglalt csillagok számát adja az északi és déli féltekén, ha a tejuttól 150° szélességü övökben maradunk.

I. öv 90° -75° távolban a tejuttól 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 4, a déli féltekén 6 csillag.

II. öv 75° -60° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 5, a déli féltekén 7 csillag.

III. öv 60° -45° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 8, a déli féltekén 9 csillag.

IV. öv 45° -30° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 14, a déli féltekén 13 csillag.

V. öv 30°-15° távolban a tejuttól egy 1/4°-nyi látmezőben van az északi féltekén 24, a déli féltekén 26 csillag.

VI. öv. 15° -0° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 53, a déli féltekén 59 csillag.

Ezen számok természetesen csak középértékek, melyek a csillagok eloszlásáról helyes fogalmat nem adhatnak; így p. a hattyuban s a déli félteke u. n. «szenes zsákjaiban» teljesen csillagtalan helyekre találunk, mig azok tőszomszédsága igen csillagdus. A déli féltekén sir John Herschel végezte a megfigyelést ugyanazon távcsővel s ugyanazon nagyítással.

Forrás: Pallas Nagylexikon