Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csillárka... ----

Magyar Magyar Német Német
Csillárka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csillárka

(vizalj, bűzhinár, Chara Vaill., növ.) a róla nevezett moszatrendnek (sőt mint a száras kriptogámok külön növényosztályának) zöld, vizi füve. Tudományos tekintetben nagyon nevezetes, de különben kevésbbé említésre méltó. Mintegy 142 faja az egész föld kerekségén él. Részint egyes tagok leválásából, részint termékenyült csirasejtekről szaporodnak. A termékenyítő himecskék és termékenyítendő gömbök (archegonium) a levelek oldalágai közül lépnek ki, vagy kétlakiak. A himecske már félig érett korában pirosló gömböcske, fonalai sejtjében egy-egy ondószál képződik. A termő gömb bezárt sejtsorának nagy tetősejtjéből lesz termékenyülés után a csira (oospóra). Ez, ha egynyári növény ősszel elhal, a viz fenekére száll, kitelel és tavasszal sejtsor alkotta fonal (előtelep) lesz belőle s ebből a fiatal növény hajt ki. Nevezetes a C. protoplazmájának élénk körmozgása is. Leggyakoribb faja a Ch. vulgaris L. (Ch. foetida ABr.) meg a Ch. hispida L. A Ch. crinita Wallr. kétlaki, C.-félék (Characee) a most említett génusz, továbbá a Nitella Ag. (fényhinár), Tolypella A. Br. (fészekhinár) és Lichnothamnus A. Br. (mészhinár) meg az ásatag Spirangium Schimp. kisebb csoportja. Mind édes vizben vagy a tengerpart mellékén s különösen a mérsékelt tartományokban él. A Bodentó mellékén a Ch. ceratophylla Wallr. fajt vasgereblyékkel a fenékből kivonszolják, egy ideig boglyákban a levegőn és a napon hagyják, azután leássák. A legjobb állattrágyát pótolná. Fosszil alakban leginkább a spirálisan csikolt spórájok maradt fenn a harmadkori földrétegekben. Ezeket eleinte gyrogonitáknak vagy gyrolitheknek nevezték s állatmaradványnak tartották.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is