Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csinozás... ----

Magyar Magyar Német Német
Csinozás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csinozás

Azon műveletek összege, amelyek folytán a szövőszékről lekerülő szövet tetszősebb, ill. csinosabb külsőt nyer. A C. a szövet anyaga s a szövet rendeltetése szerint módosul.

1. Fésült gyapjuszövetek C.-a a következő: A szövőszékről lekerült szövetet gondosan átvizsgálják, minden csomó- és szálvéget levágnak s a szövési hibákat kijavítják. Ha a szövet zsiros fonalból készült, mosásnak vetik alá. A megszárított szövet még bolyhos, most a bolyhoktól kell megszabadítani, mi a nyirógépen történik.

A szövet fényének s tömöttségének növelés céljából fényesítő avatásnak - dekatálásnak - is alávetik a fésült gyapjuszöveteket. E célból likacsos rézhengerre feszesen felhengerlik s e hengerbe 2 légnyomásu gőzt bocsátanak, mig a gőz teljesen át nem hatotta a szövetet s ezután azonnal lehengerlik, különben tulzott fényt nyer. Végre még sajtolásnak is alávetik a szövetet, mi által a szövet keményebb és simább felületü lesz.

2. Kártolt gyapjuszövetek csinozási műveletei az előállítandó cikk minősége szerint több alcsoportra oszthatók, ezek közül legtöbb munkaszakot a posztó csinozása ölel fel. Posztónál a szövet szinén egyenlő hosszu s egy irányban lesimított szálakat, ill. bolyhokat látunk. A szövőszékről lekerült szövetet, miután a szövési hibák kijavíttatnak, mosásnak vetik alá. A kártolt gyapju szövetben sok növényi rész található, melyektől a szenesítési művelettel (l. Szenesítés) szabadítják meg. Ezután kallózásnak (ványolásnak) lesz alávetve a szövet. Kallózás folytán a szálvégek a sodrás hatásától szabadulnak s a szövet felületén összekuszálódnak, ill. nemezt alkotnak.

Ezután a nyírás következik. Az egyenlő hosszuságra lenyírt szálak a posztószerü készítésnél lesimítandók. A szálak lesimítását irányításnak nevezik, mert e művelet folytán az összes szálak azonos irányt nyernek. A szálirányítási nedves szöveten természetes takácsmácsonyával, a bogácsoló gépeken végzik. A festetlen gyapjuból készült szövetek a fényesítő avatás után kerülnek festés alá, ezt követőleg pedig mosásnak, irányításnak s avatásnak lesznek alávetve.

Ezt követőleg keretre feszítve szárítják a szövetet. s ismételve nyírásnak vetik alá, lekefélik, sajtolják s bágyasztó avatásnak is alávetik. A most jelzett csinozáson kivül a kártolt gyapjuszöveteknél a bársonyszerü C. is szokásos.

3. A pamutáruk C.-a az előállított cikk minősége szerint igen változó. A különböző eljárások azonban mégis 3 csoportba sorozhatók, mert a csinozás célja mindig abban áll, hogy a pamutáru a len-, selyem- vagy gyapjuáru külsőségével láttassék el. A len- és selyemszerü csinozásnál a szövet szinén a fonalkötés tisztán látható legyen. A pamutfonalak azonban igen bolyhosak s ezért első sorban a bolyhokat távolítják el, ill. leperzselik a szövet szinéről.

A fehérített árut gyakran nyirógépen is kezelik. A kellő szinnel ellátott pamutszövetet (keménységének, ill. merevségének, tömöttségének s fényének fokozása céljából) különböző anyagokkal telítik. E célra használják a keményítőket, a gummiféléket, a dextrint, glicerint, sztearint, viaszt, zsirokat, olajakat s különféle földes anyagokat. Az ezekből készült keveréket csinozó anyagnak nevezik. A szövet tehát csinozó anyaggal telítendő és szárítandó.

Fehér szövetek a levegőn száríttatnak telítő gépen láttatnak el csinozó anyaggal. Szines szövetek gőzzel fűtött rézdobokkal közvetlen érintkezés mellett száríttatnak.

A hengeres szárítók a telítő géppel kapcsolatban is állhatnak. Kockás és csíkos szöveteket azonban célszerübb keretes gépeken szárítani, mert akkor a minta sokkal szabályosabb s tetszősebb. A szárított szövet szálai hengeresek s igen csekély fényüek. Ha a szövet fényesebb felülettel látandó el, simításnak vetik alá. Simításnál a fonalak lapítandók, a keményítővel telített száraz fonal azonban merev s ezért simítás előtt a szövetet nyirkosítják.

4. A lenáruk C.-a egyszerübb, mert a lenfonalnak természettől kellő merevsége és fénye van. Nyers fonalból készült áru gyakran mosásnak v. gyenge lúgozásnak is alá lesz vetve, azután a bolyhos részektől nyíró gépen megtisztítják s mángorlásnak vagy simításnak vetik alá. A fehérített árut csekély mennyiségü csinozó anyaggal telítik, levegőn szárítják, és nyirkosítás után a vászonárut mángorlásnak, a középfinom ábrás árut rendszerint simításnak, a finom ábrás árut pedig verő-mángorló behatásának vetik alá.

5. A selyemáruk nagy része C.-t nem is igényel; a szövőszékről lekerült árut a csomóktól gondosan megszabadítják s ezután a kifeszített szövetet sima acéllap tompított élével álló irányban dörzsölik, miáltal a bordafogak nyomai eltünnek. Könnyü áru még hidegen sajtolva vagy simítva lesz. Félselyem szövetek csinozó anyaggal is kezeltetnek, még pedig a vászon s a bordás kötésü szövetek híg gummi- vagy enyvoldattal telíttetnek, a (szatin) fénylő kötésü szövetek pedig csak fonák oldalukon vonatnak be sűrü gummiszerü anyagokkal. Ezt követő szárítás után igen gyenge mángorlásnak v. simításnak vetik alá. A habos felület (moiré) előállítása legegyszerübben simító gépen eszközölhető, olykép, hogy a szövetet kettősen bocsátják be a melegített vas- s papirhengerek közé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is