Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csiper... ----

Magyar Magyar Német Német
csiperkegom... Champignon ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csiper

Az egyedüli magyar énekmondó (joculator), kinek neve fönmaradt. Emlékét egy 1253-iki oklevél őrizte meg (Bartal Gy., Comment. ad historiam Status jurisque publici. Posonii 1847. Tom. II. Manticsa. pag. XVI. Utána közölte Wenzel G. Árpádkori uj Okl. II.), melyben Roland nádor és pozsonyi főőispán az Ethuruh pozsonyi várjobbágynak és rokonságának egy bizonyos karcsai birtok miatt a pozsonyi vár karcsai népeivel folyt pörében intézkedik. A névszerint elsorolt várszolgák közt említi az oklevél «de alia villa Karcha Fyntur, Fenies Tukam, Mezam, Chiper Joculatorem (Wenzelnél hibásan Joculatorum) et Cognatos eorumdem». Az itt említett «másik Karcsa» nyilván a mai Sipos-Karcsa, a pozsonyi várhoz tartozó egykori énekmondóknak és hegedősöknek a földje, mely tényleg Ethuruh birtokának, a róla elnevezett Etre-Karcsának a szomszédságában fekszik. Ami C. viszonyait illeti, csak annyit következtethetünk róla, hogy magyar volt, miként a vele együtt említett társainak neve is mutatja. (Fenies a. m. fényes, Fintur a. m. ferde, olyan név mint Beder, Bodor, Fodor, Peder. A. C. is népies magyar név, mely Cseper, Csebürke, Csiperke alakban is előfordul s megfelel a «cseprő» (apró-cseprő) szónak. V. ö. Sebestyén Gyula, Adalékok a középkori énekmondók történetéhez (Budapest 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is