Csípőízület
v. combízület (articulatio femoris) a combkonc feje és a
medencecsont ízületi gödre (ízvápája) között van. Az utóbbi félgömb
kiterjedésü, azontul porcos szegély van rajta (limbus acetabuli). A combkonc
feje valamivel több mint egy félgömb. Az izületi végdarabokat befogadó
tokszalag elül a combkonc érdes vonalára tapad, hátul a nyak közepén nem megy
tul. Az ízület belsejében van a görgeteg-combszalag (ligamentum teres femoris).
A rostos tokszalag helyenkint igen vastag s ezen részei járulékos szalagok
szerepét viszik. Ilyen a csípő - combszalag (ligamentum Bertini), mely az első
csípőtövis tájékától kiindulva, lefelé halad a combkonc ferde vonalához. Efféle
járulékos szalagnak tekintendő a szemérem-combszalag (ligamentum pubo-femorale)
s az ülő-combszalag (ligamentum ischio-femorale) is. A csont nyakát a
Weber-féle övszalag (zona orbicularis Weberi) veszi körül. A combízület
összetartásában lényeges része van a levegőnyomásnak és a rostporcos gyűrünek.
Friss készítményen a tokszalag átmetszése után a levegőnyomás egymaga
összetartja az ízületet (Weber testvérek 1838). Egyenes álláskor a tokszalag
elülső fala s a Bertin-féle szalag erősen feszült állapotban van, ami
jelentékenyen hozzájárul az izomműködés kiméléséhez. Legszabadabb a mozgás az
ízületben előre, annyira, hogy némelyek a térdet a mellig képesek felemelni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|