Csirkegomba

(növ., Cantharellus Adans.), a hártyagombák génusza, husos kalapalaku testtel; spóra-rétege mint a galócáé, lemezkékből alakul, de ezek keskenyek s a gomba nyelétől a kalap széle felé haladnak. Apró v. középnagyságu, nyeles v. nyeletlen gomba, földön, moha közt, v. korhadó fákon nő, mintegy 30 faja közül több ehető. A Cantharellus cibarius Fr. (a Gombák képén), egészen sárga, mint a tojássárgája, zsiros tapintatu; 2,5-5 cm. magas nyele felfelé lassacskán kalappá szélesedik, ez 2,6-8 cm. széles, a széle redős és lefelé görbül. Fiatal korában a kalap boltozatos, azután tölcséralakuan emelkedik. Fenyvesben és lomberdőben nyáron és ősszel gyakori, frissiben v. megaszalva egészséges és jóizü táplálék. A fiatalt egészen megeszik, a vénebbről a bőrt meg a lemezkéit elvetik. A C. aurantiacus Fr. (narancsszin C.) is hasonló, de nem zsiros külsejü, a nyele egész 5 cm. hosszu, 4-9 mm. vastag, piros barnasárga; nyáron és őszkor fenyvesben nő, de mérges.

Forrás: Pallas Nagylexikon