Csodaszarvas

A honkereső és honalapító hősökről szóló mondák vezérállatai közt a leggyakoribbak egyike a szarvas. Ilyennel, még pedig gímszarvassal, vagyis szarvastehénnel vezetteti a hunok őseit uj hazájukba a Meotis vidékéről a gótok történetirója Jordanes (helytelenül Jornandes) s nyilván az ő nyomán hazai krónikásunk Kézai. A hun mondakör ez első tagját a C.-ról szóló gyönyörü regévé feldolgozva szőtte be Arany János VI. énekül a «Buda halálá»-ba. Szarvas szerepelt mint vezérállat Anonymusnak Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében (34.) is, és ugyancsak szarvas mutatja Turóczi krónikája szerint (2, 53) Gejzának és Lászlónak a helyet, amelyen a cinkotai győzelemért hálából templomot építsenek Vác város vidékén. Szarvas vezeti megint csak Szt. Lászlót az alapítandó N.-Várad és Gyula vezért Gyula-Fehérvár helyére. Számos hasonló görög, latin, német stb. mondát idéz Grimm Jakab (D. Myth. 2. kiad. 1093 s k. l.). V. ö. Ipolyi, Magy. myth. 241.

Forrás: Pallas Nagylexikon