Csodatölcsér
(növ.), csodatölcséres, csodavirág, tölcséres virág,
tökvirág Benkő szerint, méhpilis és délignyitó Diószegieknél, de délután
szokott virágzani; Mirabilis L., Nyctago Juss., Jalapa Moench) az éjjelnyilók
(nyctaginee) génusza 10-02 fajjal Amerika forróbb vidékein. Legismeretesebb
faja a M. Jalapa L. (Nyctago hortensis Juss., áljalapa, nyugatindiai 4-órai
virág) kedvelt egynyári kerti virágunk, Délamerikából származik. Rendesen piros
tölcséralaku, hosszucsövü virágleple van, délután nyilik, illattalan, de
ugyanazon a tövön a piroson kivül nem ritkán sárga, sárgával és pirossal
tarkázott virág is látható, Linné ezért nevezte Mirabilisnak (a. m.
csodálatos). Leplét kehelynemü gallér fogja körül. Gyökerét a braziliaiak
hashajtónak használják. A M. longiflora L. nálunk ritkább, Mexikóból ered.
Virága fehér, este kedves illatu, 10-15 cm. hosszu.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|