Csokoládé

A csokoládé legnagyobb részben a Theobroma Cacao nevü növény magjából áll. Ezen növény az Antillákon és Délamerikában honos. A kakaómagon kívül változó mennyiségű cukrot és kevés mennyiségű fűszert, legtöbbnyire fahéjt és vaniliát tartalmaz. A csokoládé készítése a következő módon történik. A kakaó oly módon pörköltetik, mint a kávé, miután szitálás által a rajta levő héjtól megszabadíttatik és 60-70^° C.-nál finom lisztté dörzsöltetik, melyhez aztán a cukor és fűszer lesz keverve és pléhtáblákba öntve nyerik a kereskedésben előjövő C.-t. A kereskedésben előjövő C. rendkívül változó összetételü s igen gyakran a C.-nak nevezett anyagban C. alig van. Megőrölt kakaóhéj, pörkölt liszt és marhafaggyú több-kevesebb valódi C.-val keverve nem ritkán fordul elő a kereskedésben. Leggyakrabban van a C. gabonaliszttel v. hüvelyes vetemény-liszttel keverve. Ezt hamisításnak nevezni nem lehet, mert a nagy közönség olcsó C.-t akar, amelyből készített ital sűrű legyen, e két követelménynek a tiszta C. nem felelhet meg. Az ilyen liszttartalmu C.-t mint tiszta árút eladni nem szabad, mert ezáltal a vevő ejtetik tévedésbe. Az igazi hamisítást képezik a következő hozzátételek: burgonyakeményítő-liszt, dextrin, kakaóhéjpor stb., melyek még tápláló alkotórészeket sem tartalmaznak. Ezenkívül a C.-hoz kerevni szoktak még téglaport, vörös okra festéket és sulypátot is oly célból, hogy annak súlyát növeljék, vagy színét javítsák. Ezenkívül a hamisításnak számos módja van, mint az, hogy a kakaóbab zsírját egészben vagy részben kivonják, amely «kakaóvaj» cimén igen keresett cikk, és azután a C.-hoz olajat vagy marhafaggyut adnak. Szezámolajat igen gyakran kevernek a C.-hoz 4 %-ig. Ezt hamisításnak nem lehet nevezni, mert a célja az, hogy az árú, síma, szép legyen. A tiszta jó C.-t az jellemzi, hogy színe vöröses-barna, kellemes, nem lisztes, a szájban könnyen oldódik.

Forrás: Pallas Nagylexikon