Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
CsomóVagy csombók (ném. Knöpfe, Knoten, ol. piedi di pollo, bottoni, ang. knots; l. a mellékelt képet), igy nevezik a tengerészetnél két kötélnek összekötését v. egy kötél végének akkénti megvastagítását, hogy az egy csombókot képez. Azon a helyen, ahová a C.-nak jönnie kell, a kötelet egy fonállal körülkötik, és a kötélvégnek sodratait szétszedik. A sodratokból készül aztán a C. Minőségre nézve a tengerészetnél többféle C. van, miután bizonyos célokra használt köteleknek összekötése a hajón csak bizonyos a célnak leginkább megfelelő C. által történik. Minőség szerint következő C.-k ismeretesek: a) gyémánt C. b) feszítő szál C. c) fék C. d) angol gyémánt C. e) amerikai gyémánt C. f) törökfej g) csarnok C. Mig az imént felsorolt C.-k maradandó jellegüek vagyis oly célból köttetnek, hogy megmaradjanak, minek folytán nehezen is oldhatók, addig az ugynevezett csatok, csatcsomók vagy bujtások, tűzések, melyek rendszerint a kötélből magából, s nem annak sodrataiból készülnek, csak ideiglenes természetüek, amennyiben a szükségelt munka után mindjárt megoldatnak. Ezek közé tartoznak többek között: a) félcsat (kettős hármas b) tűző csat c) lánccsat d) fékcsat e) halászcsat f) hollandi-csat g) szoros csat h) horogcsat i) karika v. tolnai csat k) fogás csat l) lobogó csat m) kereszt- csat n) nyolcas csat o) trombita-csat p) szerencse-csat stb. C. az asztronomiában, a bolygópálya és ekliptika (földpálya) metszési pontja. Azon pont, melyben a szélesség déli féltekéjétől jövet az ekliptikát találja, a felszálló C., a tőle 180° -ra fekvő metszési pont a leszálló C. nevét viseli. A két pontot összekötő egyenes, mely a Kepler-féle törvények értelmében a Nap középpontján is halad át, a C. vonal nevét viseli. Helyzetüket az ekliptikán a tavaszi napéjegyenponttól számított hosszuságuk által szokás adni, melyet általánosan a C. szimbolumával jelölnek. A Hold, Merkur és Venus csomói azért nevezetesek, mert ezek közelében fordulhatnak elő csupán a hold- és napfogyatkozások, meg az alsó bolygók átvonulása a Napkorong előtt, mert könnyen beláthatólag csak ezen pontok körül állhatnak Hold, Nap és Föld, v. valamely alsó bolygó, Nap és Föld közelítőleg egy egyenesben. Régi, a fogyatkozásokkal kapcsolatos mitosz alapján volt szokásban a Hold felszálló C.-ját sárkányfejnek, leszálló C.-ját sárkányfarknak nevezni, s a Holdnak a C.-ra vonatkoztatott keringését a drakói hónap nevével illetni. Ennek tartama 27 nap 5 óra 5 p. 36,0 mp., mig a Hold valóságos keringése 27 nap 7 óra 43 p. 11,5 mp. Ugy a Hold, mint a többi bolygó csomói a perturbációk folytán lassu változásoknak vannak alávetve. C., göcs, bütyök, csög vagy térd, a növénytanban a szárnak vastagabb v. keményebb helyei, ahonnan a levelek s ezek tövéből az ágak erednek. C. a drámában, a bonyodalomnak (l. o.), mely a dráma menetében folyton fokozódik és uj alakot ölt, végleges összefoglalása, a cselekvény szálainak egy központba gyüjtése ugy, hogy onnan csak még a katasztrófa, a befejezés indulhat ki. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|