Csontpók

(Spath), lovak csánkizületének idült gyuladása folytán beálló izületi eltorzulás és a szárcsont izületvégén kifejlődő csontkinövés a csánkizület belső oldalán, mely főképen a járás kezdetén feltünő sántítást okoz. Ez utóbbi sokszor már akkor észlelhető, mielőtt még a csontkinövés konstatálható volna és abban áll, hogy a ló hátulsó végtagját járásközben kevésbbé nyujtja, majd azt a földről hirtelen, rángásszerüen felemeli (kakasjárás, csöbörbehágás). A C. mindig a csánkizület belső oldalán, közvetlenül a csánkizület alatt, a szárcsont izületi végén látható és kézzel csontkeménynek tapintható kiemelkedést képez (az ugyanitt előforduló érpók puha és összenyomható). E baj főleg keskeny, rövid és meredek csánkokon észlelhető és az ilyen csánkalakulás a szülőkről az utódokra átöröklődvén, maga a C. is átöröklékeny bántalom; de erőltetett nehéz munka közben különben rendes alakulása csánkon is képesek pókot előidézni. A gyógykezelés több heti nyugalom biztosítása, mint főfeltétel mellett, a pókra alkalmazott csípős bedörzsölésben, tüzes vas (pont- és vonaltűz) alkalmazásában vagy a szárizom inának átmetszésében áll. Csontpókos ló mindenképen kirekesztendő a tenyésztésből.

Forrás: Pallas Nagylexikon