Csorbai tó
a Magas-Tátra déli lejtőjének legnagyobb tava, Liptóvármegye
liptó-ujvári járásában, Csorba község határában, ettől 7 km.-nyire É-ra 1351 m.
magasságban fekszik; területe 20,4 ha., kerülete 2,6 km., legnagyobb mélysége
20,7 m. Földalatti források és beszivárgások táplálják a felette fekvő Csorbai
völgyből. Lefolyása a Ny-i oldalon egy kis patak által történik, melynek vize a
Poprád völgyébe szakad s így a Balti tenger vizkörnyékéhez tartozik. Fekvése a
legbájosabb; egészen szabadon fekszik a Magas-Tátra zömétől D. felé előre tolt
fensikon, melyet É-on a Szolyiszkó (2314 m.) és a Bástya (2328 m.) csúcsa
határolnak; partját fenyvesek környezik, a Magas-Tátrára nyiló kilátás a
legszebbek egyike. A tó egy régi jégár maradványa, mely az említett két csúcs
közti völgyet kitöltötte s melynek morénája a tavat D. felől szegélyező
magaslatban máig megmaradt. A C. páratlan szépségét először tulajdonosa,
Szent-Iványi József ismerte fel, ki partján nyaralókat építtetett, melyekből
rövid másfél évtized alatt országos hirü klimatikus gyógyhely és turistatelep
(Csorba-fürdő) keletkezett, amely ma a Magas-Tátra legszebb s legkedveltebb
telepei közé tartozik. Van kitünő hotele, számos nyaralója, posta- és
táviróhivatala, postatakarékpénztára. Fekvésénél fogva számos nagyérdekü
kirándulás (Mlinicavölgy, Fátyolvizesés, Furkota-völgy, Bástya, Menguszfalvi
völgy, Poprádi és Jegestó, Kriván, Tengerszem-csúcs, Hinckótó, Tátra-csúcs
stb.) kiinduló pontja. Itt kezdődik a Tátrafüredre vezető Klotild-út, melyet a
Magyarországi Kárpát-egyesület 1890. épített.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|