Csótány
(Periplaneta Burm.), az egyenesszárnyu rovarok Blathidae
családjába tartozó rovarnem, melynek csápjai testénél hosszabbak; teste
tojásforma, lapított, mellső szárnyai nagyok, meglehetős kemények; petéit u. n.
petetokokban rakja le. Állati anyagokkal táplálkoznak, a világosságot kerülik,
nappal sötét zugokban tartózkodnak s csak éjjel járnak táplálékuk után. A
földön igen el vannak terjedve s legnagyobb részben az ember szállítja őket
tovább; általában kozmopolitáknak tekinthetjük, a melyek az ember társaságában
mindenütt otthon érzik magukat. A közönséges C. (Periplaneta orientalis L.)
K.-Ázsiából származik s innen a tengeri kereskedés során került Európába, még
pedig Európa nyugati részeibe, ahonnan aztán a fokozódó közlekedés utján
hozzánk is eljutott. Alig 200 éve annak, hogy Európában megtelepedett s már is
jóformán az egész kontinensen otthonos. Érdekes az a körülmény, hogy ahol a
közönséges C. befészkeli magát, ott egészen kiszorítja, jóformán kiirtja az
őslakó svábot (Blatta germanica L.) és rokonfajait s ezek kénytelenek az emberi
lakások elhagyásával a szabadba bujdosni. Igen falánk állat s különösen az
éléskamrákban és konyhákban tesz kárt. Irtására különböző szereket alkalmaznak,
de legfőbb ellensége a tisztaság. A C. egy másik faja az amerikai C. (P.
americana Fabr.), mely az előbbinél jóval nagyobb s ma már itt-ott Európában is
megtelepedett, természetesen a kereskedelem során kerülve be. Sokkal falánkabb
és kártékonyabb, mint a közönséges C. s ahol megjelenik, éppen ugy kiszorítja a
közönséges C.-t, mint ez a svábot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|