Csukás

vagy Bodzai hegycsoport, a Kárpátok erdélyi keleti határláncolatának legdélibb (Hunfalvy szerint a Déli-Kárpátok legkeletibb tagja, Brassó vármegye DK-i részében és Romániában emelkedik. E jelentékeny hegycsoport a Tömösi szorostól kiindulva, felfelé domborodó félkörben a román határ mentében először DK. majd ÉK felé huzódik s Háromszék vmegyében a Bodzai szorosnál ér véget. A hegység a Tömösi szorostól K-re hirtelen emelkedik s az 1840 m. magas Nagy Kőhavasnál (l. o.) messzire É. felé nyulik ki, egészen Bácsfalu és Hosszufaluig. A Nagy-Kőhavason tul a gerinc alább ereszkedik, majd a Paltinban 1904 m.-ig emelkedik s az Ó-Sánci szoroson tul ÉK-re fordulva, a Csukásban (1958 m.) éri el legmagasabb csucsát; a szikla csoportjainál fogva messziről imponáló C. közelről sokat veszít szépségéből, konglomerát szikláit az időjárás erősen lekoptatta. A C. gerincive, mely idáig a vizválasztót képezte, ezentul hirtelen aláereszkedik a Bodzai szoros felé, mely a C. hegycsoportját a Berecki hegységtől (l. o.) választja el. A C.-hoz É. felé a Teszla (1430 m.) és Dongóhavas (1508 m.) csucsai csatlakoznak; más magasabb mellékágak a Zajzon, Tatrang, Döjtöne és Garcsin völgyei közt huzódnak É. felé a Hétfaluig és a Barcaságig. A C. legmagasabb gerincei sziklásak, szaggatottak, a többi részét többnyire erdők borítják. Geologiailag a C.-ban tulnyomó a krétaképződményhez tartozó homokkő; a Teszlát juramész, a Csukást és Dongót eocén- konglomerátok alkotják; helyenként mésztufa, liaszhomokkő, hippuritmész lép fel, a Garcsin völgyének K-i oldalán található palás homokkőben mármarosi gyémántok fordulnak elő. A hegység főgerincén eredő vizek (l. fenn) mély völgyekben sietnek a Fekete-ügy felé. A hegység belsejében község nincs s emberi lakás (vám stb.) is csak kevés van. Főgerincén az ó-sánci hágón országut megy át. A C. Zajzonból 7, Ó-Sáncból 5¹/₂, a Nagy-Kőhavas Tömös állomás felől 4 óra alatt mászható meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon