Csukássy

József, a Budapesti Hirlap egyik alapítója, kiadó tulajdonosa és szerkesztője, szül. Győrött 1841., megh. Bpesten 1891 máj. 27. A gimnázium alsó osztályait Győrött, a felsőket a soproni liceumban végezte, jogot Bécsben, majd Pesten hallgatott, itt - a 60-as évek elején - ismeretséget kötött az ifjabb irodalmi nemzedék jelesebb tagjaival, Toldy Istvánnal, Berczikkel, Almási Tihamérral stb., s maga is az irói pályára lépett és a napi sajtó számára dolgozott. Költeményeket, elbeszéléseket irt és fordított (Burns, Hugo Viktor, Mirza-Saffy s többek után) a Divatcsarnok, Hölgyfutár, Nefelejts, Koszoru, Fővárosi Lapok és más lapokba és albumokba. 1865. szülővárosába költözvén, átvette a Győri Közlöny szerkesztését, de 1867. ismét a fővárosba telepedett s itt számos lap szerkesztésében tevékeny részt vett. Többek közt szerkesztette a Divat c. lap szépirodalmi részét 1868 ápr. 1.-1870 nov. 24., a Pesti Hetilapot 1868 jan. 6.-1870 elejéig, az Ország-Világot 1871 jan. 1.-máj. 7., a Pesti Hirlapot 1878 dec. 25.-1881 máj. 25., főmunkatársa volt a Magyarország és Nagyvilágnak 1869 jan. 3.-1870 nov. 13., és ezek mellett számos egyéb lapokba is sokat dolgozott; résztvett a Borsszem Jankó alapításában, később a Budapesti Hirlapéban, melynek 1881-tól haláláig egyik tulajdonos kiadója és szerkesztője volt. Szivbaja miatt 1889-től kezdve mind a két telet Meránban töltötte, de betegsége gyógyíthatatlan volt s alig 50 éves korában meghalt. Önállóan megjelent munkái majd mind fordítások, melyek közt legjelesebbek Tennyson-fordításai, u. m. Enid, király-idyll, 1876 (M. könyvesház) és Költői beszélyek 1882 (Olcsó könyvtár). A Kisfaludy-társaság kiadásában jelent meg: Middlemarch tanulmány a vidéki életből, Elliot után angolból, 4 kötet, 1874; az Olcsó könyvtárban; Schäffer Magdalena, beszély Prescott H. E. után angolból 1877; Az ördög mocsár, Sand György után 1877; Trécoeur Julia, Feuillet Octave után 1878, a M. Könyvesházban: Mely titok, beszély, Gaskellné után angolból, a szerző életrajzával, 1876; D"Aurebonné marquisné, elb. Portmartin után 1876; Két beszély, Wilkie Collins után 1876; A túlvilági adósság elb., Sealsfield Károly után, életrajzával 1877; - külön: Egy párisi házasság, Méry után franciából 1874, két kötet; A kis bizományos Kock Pál után 1874; Francia életképek, Erckmann-Chatrian után 1875; Véres nász regény, Cebb Vilmos után 1875 stb. - Eredetiek: Bismarck, élet- és jellemrajz, 1876 (Tört. Könyvtár), A magyar klérus adomákban, 1879. - Neje Zmeskál Aranka, Győr volt polgármesterének leánya, kivel 1866 tavaszán kelt egybe, szintén irt és fordított elbeszéléseket a napi lapokba, önállóan megjelentek a köv. regényfordításai: Bolski László, Chebuliez után, Pest 1872, 3 köt. A kis Grisette, Sand George után Bpest 1876; A szeretet rabja Zolától és Egy óra Turgenyev után 1876.

Forrás: Pallas Nagylexikon