Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csúzi Cseh... ----

Magyar Magyar Német Német
Csúzi Cseh... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csúzi Cseh

1. Jakab, ref. püsp., szül. Losoncon 1639., megh. Pápán 1695 márc. 22. Tanult Pápán, majd Sárospatakon, hol 1661. jun. 29. főiskolai szénior lett, de csak pár hónapig viselte ez állást. 1663. külföldre indult. Először Heidelbergában állapodott meg, melynek egyetemét azonban csakhamar elhagyta s még ez évben, okt. 22-én Franekerában iratkozott be, hol 1665 jul. 27. teol. doktor lett. Ez év folyamán az utrechti egyetemet is felkereste, azután pedig visszatért hazájába. Előbb kecskeméti iskola-igazgató, 1668. pedig komáromi második lelkész lett. Innen 1673 elején a várparancsnok által a tanítókkal és tanulókkal együtt elüzetvén, Losoncra ment papnak. 1674 márc. 5. a delegatum judicium elé idézték Pozsonyba, hol ápr. 4. fej- és jószágvesztésre itélték. Csakhogy az itéletet nem hajtották végre rajta; két hónapot Pozsonyban, egy évet Sárvárott töltött börtönben. Azután 1675 jun. többekkel együtt Triesztbe indították, de a csapatot kisérő kapitány váltságdijért Beregszászy Istvánnal együtt szabadon bocsátotta. Hazatérte közben Svájcban is megfordult. Megérkezése után 1676. Losoncon ujra elfoglalta hivatalát, de már 1680. Kocson (Komárom vmegye) volt lelkész. Az 1681. évi soproni országgyülés evangelikus rendjeinek ő volt a prédikátora. Ez évben debreceni lelkész lett, innen azonban két év mulva (1683 nov. 7.) ismét Losoncra hivták papnak. Majd 1686. Komáromba ment, a honnan 1692 őszén pápai lelkésszé választatott. Mint ilyen 1693 aug. a veszprémi egyházkerületnek püspöke lett. Munkái: De Necessarie et Contingente... Patachini 1660; De novitate papismi. Franequere 1663; Scriptura XX. concionibus explicata. U. o. 1667; Kincses tárház avagy az élő s elevenítő hitnek idvességes gyakorlása. Sárospatak 1668; Lelki bölcsességre való oskola... Debrecen 1680; Edom ostora. Avagy Abdiás próféta látásának magyarázattya... U. o. 1682; Alkalmatos időben mondott beszéd, a szenteknek egyezségéről. U. o. 1694.

2. C. János, református lelkész, egyházi iró és orvos, (az előbbinek fia), szül. Losoncon a XVII. század végén, megh. 1733. Felsőbb tanulmányait a németalföldi egytemeken végezte, 1702. hazájába visszatért és előbb Ácson (Komárom vm.), majd Győrben volt lelkész s egyszersmind az orvosi tudománnyal és gyakorlattal is foglalkozott. Ez utóbbi helyen, mint sok oldalu tudós, gyakori vendége volt a győri katolikus püspöknek is és állítólag a keresztség felől a püspökkel folytatott egyik beszélgetése lett volna az okozója annak, hogy a Károly-féle rendelet 1733. (l. o.) a magyarországi protestáns lelkészeket, a keresztelést illetőleg, a katolikus esperesek felügyelete alá rendelte. Később különös vállalatra adta magát. Egy a siámi ikrekhez hasonló csodaleánypárt, mely 1701. Szőnyben született, a szüleitől megvásárolta, bejárta vele egész Európát s 3 év mulva mint gazdag ember tért vissza hazájába. Különösen sokat foglalkozott az alkémiával. Kiadott egy imakönyvet Isten eleibe felvitt lelki áldozat cím alatt, két orvostani műve kéziratban maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is