Cubiculum

(lat.) a. m. szoba, hálószoba; vértani sirja, melyben az első keresztények idejében az istentiszteletet végezték, azért annyi is mint imaház, kápolna. - Cubicularius, komornyik a régi rómaiaknál, akinek egyik feladata volt a látogatók bejelentése.

Forrás: Pallas Nagylexikon