Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cuenca... ----

Magyar Magyar Német Német
Cuenca... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cuenca

1. 1833 óta, az Uj-Kasztiliából alkotott tartományok egyike Spanyolországban, Guadalajara, Teruel, Valencia, Albacete, Ciudad-Real, Toledo és Madrid közt, 17193 km2 területtel, (1887) 242462 lak. Felülete nagyon egyenlőtlen: magasabb hegyek, paramo-k, magas fensíkok takarják É-i és középső részeit, mesa-k v. meseta-k Ny-i és részben D-i részeit. A Serrania de C. ágai (Tragacetei hegyek, Sierra de Canales, Sierra de Valdemeca, Sierra de Bascunana stb.) terjednek el mindenfelé, legnagyobb magasságukat a Cerro de San Felipében (1800 m.) érik el. A Jucar felső folyásán kivül az időnként ki-kiszáradó Zancara, Rianzares, Cabriel, Guadiela, Cuervo és más kisebb patakok öntözik. Éghajlata erősen kontinentális. Termékenysége csekély; déli és nyugati részein gabonát termesztenek; a hegyek közt és az alcarriában, a Guadiela medencéjében állatokat tenyésztenek. A hegyei közt vas- és rézérceket bányásznak; Minglanillában sóhegy, több helyen sós források vannak. Legismeretesebb ásványvízforrása: a Fuencaliente, a Cabriel balpartján, 8 partidora van fölosztva.

2. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa Spanyolországban a Jucar és Huecar összefolyásánál, meredek sziklán, 903 m. magasban, püspöki székhely, (1887) 9747 lak. Egykoron posztószövéséről és ékszerkészítéséről hires volt, most Spanyolország egyik legkihaltabb városa. Az amfiteátrumszerüen épített várost körfalak csatolják a régi alcazarhoz. Több hid, a többi közt az 1523-ból való, 42 m. magas San Pabloi visz át a Huecaron és Jucaron. Székesegyháza szép gót épület. Környékén festői helyek vannak. C. Alonzo de Ojeda, Kolumbus egyik társának szülővárosa. -

3. C., v. Santa Ana de C., Azuay tartomány székhelye Ecuador dél-amerikai államban, a Matadero mellett, a jól öntözött és termékekben gazdag Ejido síkságnál, (1887) 25000 lak. A várost, amely most egyike az ország legszebben épült helységeinek, 1557. alapították, 1786 óta püspökség.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is