Currency
(ang., ejtsd: körrenszi), Angliában és Amerikában a forgalmi
eszközök általános kifejezése, legyen az érc- vagy papirpénz. - C. Act, az
Észak-amerikai E.-Államok 1862. alkotott banktörvénye, mely az állami
szükségletek fedezése és a bankrendszer szabályozása érdekében intézkedett. A
kibocsátható bankjegyek mennyiségét 300 millió dollárban állapította meg s
egyszersmind elrendelte, hogy ezek főfedezetéül az e célra szervezett állami
hivataloknál (Comptrollor of Currency) államadóssági kötvények helyeztessenek
letétbe. A bankok alaptőkéjének legalább 1/3-részben
állami kötvényekből kell állania, s midőn ezen kötvények a pénzellenőrségnél
letéteményeztettek, akkor az állam az értékpapirok árfolyamának 90 %-a erejéig
bankjegyeket szolgáltat ki nekik. Ha aztán valamely bank a maga jegyeit nem
váltja be, akkor a hitelező a letéteményezett értékekből a pénzellenőrségi
hivatal által elégíttetik ki. E bankfedezeti rendszer az egész bankügyet nagyon
szorosan összekapcsolja az állam pénz- és hitelviszonyaival s az államnak
felesleges beavatkozási hatalmat biztosít. - C.-Bill magában foglalja az
Észak-amerikai E.-Államok kongresszusa által 1874. elfogadott azon intézkedést,
mellyel a forgalomba bocsátható papirpénz maximuma 382 millió dollárban
állapíttatott meg. Ugyanezen évben hozatott meg azon törvény is, mely a
currency-bill folytán kibocsátott államjegyek készpénzzel való beváltását
rendelte el. A készpénzfizetés azonban csak 1879 január hó 1-ével vétetett fel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|