Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Curriculum-... ----

Magyar Magyar Német Német
Curriculum-... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Curriculum-elmélet

oktatás

A "curriculum" (lat. 'versenyfutás'): először a XVI. sz.-tól fordult elő a lat. nyelvű ped.-i irodalomban a tananyag kiválasztása, elrendezése megnevezésére (pl. "De curriculo scholastica"). Napjainkban két értelemben használatos. Egyrészt az isk. tananyag, tanterv fogalmát fejezi ki, főként angolszász nyelvterületen (pl. egyes munkák ókori vagy középkori curriculumról írnak). Másrészt - elsősorban olyan országokban, amelyekben a ttv.-et legtöbbször nem nemzetközi, hanem anyanyelvi szóval fejezik ki (pl. ném. "Lehrplan") az oktatási célok, tartalmak, eszközök megtervezésének értékelés re alapozott folyamat jellegét hangsúlyozza. A curriculum-elmélet tágabban értelmezve - amerikai hatásra - a tantervelmélet tel azonos tartalmú ("curriculum theory"), de jelentheti a ttv.-elméletnek a XX. sz. második felében kialakult és elterjedt sajátos válfaját is (pl. a német vagy a hazai szakirodalomban). A továbbiakban ez utóbbiról lesz szó. A curriculum-elmélet a ttv.-ek kidolgozásának és fejlesztésének objektív, egzakt értékelésre épülő rendszerét, folyamatát állította előtérbe. A ttv.-et nem csupán a tananyag kiválasztását, elrendezését tartalmazó dokumentumnak tekintette, hanem szélesen értelmezve azt a tanulás konkrétan megtervezett, ellenőrizhető eredményeinek elérését szolgáló eszközrendszer összetevőjének, amelyhez a nevelési, oktatási folyamat más tényezői kapcsolódnak (pl. tanulási tapasztalatok szervezése, képességek, készségek, attitűdök, értékek alakítása, módszerek , eszközök, szervezeti formák tudatos, szisztematikus alkalmazása). A curriculum-elmélet elvi alapjait először az amerikai Ralph Tyler dolgozta ki (1949). Az oktatás négy tényezőjét foglalta rendszerbe és kapcsolta össze a ttv.-vel: a tananyag kiválasztását meghatározó cél okat, azok forrásait, szűrőit; azokat a tanulási tapasztalat okat, amelyekhez az isk.-nak a tanulókat hozzá kell segíteni; a tanulás tervezett eredményeit; az azok objektív 3ellenőrzés ét, mérését, értékelés ét megalapozó követelményrendszer t. A Tyler-modell t követve kerültek kidolgozásra az ötvenes-hatvanas években az amerikai Benjamin S. Bloom és munkatársai kutatásai, kísérletei nyomán a kognitív , az affektív , majd a pszichomotoros követelmények ("objectives") pontosan kidolgozott, hierarchikus rendszerű taxonómiá i, értékelési kézikönyvei. Ez a koncepció világszerte gyorsan elterjedt. Ennek oka nemcsak tud. igényessége, rendszerszemlélete volt, nem csupán az, hogy a nemzetközi tudományos életben, a ttv.-i szemináriumokon, tanácskozásokon kiválóan népszerűsítették, terjesztették. Sikerének fő oka az volt, hogy alkalmas eszköznek látszott a széles körű elégedetlenséget kiváltó oktatási rendszerek javítására, mivel a tervezés és a fejlesztés közp.-jába a tanulók tanulási teljesítmény eit, eredmény eit és az ezek pontos megállapítására építő értékelést állította. Széles körökben kutatták, dolgozták ki a tanulási célok pontosított, operacinalizált követelményeit ( tantervi követelményrendszer) , amelyeket tesztek et alkalmazó értékelésekkel, oktatási stratégiák kal (pl. megtanítási stratégia ) kapcsoltak össze. A hetvenes évek végétől azonban egyre több bírálat érte mind a Tyler-modellt, mind a követelménytaxonómiá kat, mind az ezeken alapuló elméletet és gyakorlatot. Egyes kritikusok elvetették a követelményekből kiindulásnak és az azokra korlátozódó értékelésnek a jogosultságát. Vitatták a mérhető célok elsődlegességével együtt járó leegyszerűsítést, merevséget, hangsúlyozva az előre nem látható, tervezhető eredmények fontosságát. Kimutatták a követelménytaxonómiá k következetlenségeit, deklarált értéksemlegességüket, a bennük - esetleg csak közvetve érvényesülő - személyiségkép mesterkélt felosztottságát, értékelméleti, pszichológia i, pol.-i konzervativizmusát, egyoldalú behaviorizmus át. Az előrelépést rugalmasabb, összetettebb, az alkotóképesség et, alternatívá kat, egyéni megoldásokat megengedő, nyitottabb, nem "technokrata" jellegű oktatási, tanulási folyamat tervezésben és követelményrendszerekben látták. Ezek a viták és útkeresések azonban nem tették kétségessé a Tyler-Boom-koncepció jelentőségét, amely továbbra is nagy szerepet töltött be, elsősorban nem is a mindennapok ttv.-fejlesztési és értékelési gyakorlatában, hanem a ttv.-ek kidolgozását, fejlesztését megalapozó kutatásokban. Ezek főként két irányban gazdagították a curriculum-elméletet. Egyrészt alapul szolgáltak a ttv.-ek, a tananyag ok és feldolgozási folyamataik struktúrá ival foglalkozó munkálatok számára. Megnyilvánult ez pl. a ttv.-ek, a tankönyvek és más taneszközök (különösen mérőlap ok, feladatbank ok) egymásra épülő rendszer ük, kölcsönhatásaik tud. módszereket alkalmazó kidolgozásában. Másrészt a követelményekre épülő tanulási eredményvizsgálatok visszacsatolás ként szolgálhattak nemcsak az oktatási folyamat isk.-i tervezésének, irányításának optimalizálása, hanem a ttv.-ek, a taneszközök országos és helyi szintű folyamatos fejlesztése számára is. affektív taxonómia,kognitív taxonómia, pszichomotoros taxonómia.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is