Cusa

(másként Cues, latinosan Cusanus) Miklós, biboros, a XV. sz. egyik hires tudósa és egyházi férfia, szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401., meghalt 1464 aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Először Deventerben, majd Pádovában tanult, s előbb ügyvéd, 1430-ban pedig pap lett. Mint a koblenzi szt. Flóriánról nevezett társasegyház dékánja hőn vágyott az egyházi fegyelem reformálása után, miért is egykori tanára: Caesarini Julián meghivatta a baseli zsinatra, melyben, valamint később a firenzei zsinatban élénk részt vett. Baselben fejezte be: De concordia catholica címü munkáját, melyben, valamint egyéb korábbi munkáiban is az egyetemes zsinatnak a pápa feletti hatalmát védelmezi. Később azonban a baseli zsinat lázadása és szenvedélyessége elidegenítette s ettől fogva őszintén a pápa pártjára állott. Német-, Angol-, Bajor-, Francia-, Csehországban és Konstantinápolyban megfordult mint pápai követ s kivált a német országgyüléseken kifejtett fáradozásainak nagy része volt abban, hogy a németeket a pápa pártján megtartotta. 1448. biboros, 1450. brixeni érsek lett, hol a lazult egyházi fegyelem reformálásán fáradozott. De éppen ez szerzett neki ellenségeket, kik Zsigmond főherceget, Tirol grófját ellene felizgatták, miért is ennek zsoldosai 1460-ban elfogták s börtönbe hurcolták. Innen kiszabadulván Olaszországba ment. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitünt; a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teologiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban nagybecsü műveket irt. Ő bizonyította be az ál-izidori pápai levelek s a Konstántin-féle adományozás hamisságát és kardoskodott a Julián-féle naptár javítása mellett. Érdekes, hogy Coppernicus és Galilei előtt már a föld mozgását vitatta. Bár némely kérdésekben kissé merész és addig szokatlan nézeteket vallott, a katolikus egyháznak és pápaságnak mindvégig buzgó hive maradt. Fenmaradt művei közül nevezetesebbek a következők: De concordia catholica. De auctoritate presidendi in concilio. De cribratione Alcorani. De reparatione calendarii. De docta ignorantia. De conjecturis. Dialogus de Genesi. Idiote de sapientia. De experimentis statiris. De ludo globi. Liber de Beryllo. De mathematicis complementis. Dialogus de Possest. Több műve elveszett.

Forrás: Pallas Nagylexikon