Custine

(ejtsd: küsztín), 1. Ádám Fülöp gróf, francia tábornok, szül. Metzben 1740 febr. 4., régi nemesi családból, kivégeztetett Párisban 1793 aug. 28. A hétéves háborúban annyira kitüntette magát, hogy Choiseul miniszter egy dragonyos ezredet adományozott neki, melyet C. azonban az Amerikába rendelt Saintonge gyalogezreddel cserélt fel. Amerikában különösen Yorktown ostrománál tünt ki. Midőn Franciaországba visszatért, altábornokká és Toulon kormányzójává nevezték ki, 1789. mint a lotaringiai nemesség képviselője a képviselőházba jutott, s a határozottan szabadelvű párthoz csatlakozott. 1792. Luckner marsal oldalán a Felső-Rajnánál vezényelt, hatalmába kerítette Landau városát és elfoglalta a weissenburgi sáncvonalat, később pedig Speier, Worms, Mainz és Frankfurt városokba vonult be győztesen. Ezzel azonban diadalainak sora be volt fejezve. 1792 dec. 2. a poroszok s hesszeniek megverték Frankfurtnál, az 1793 jan. 6. Hochheim táján vívott szerencsétlen csata után Mainzba kellett visszavonulnia, a tavasszal pedig a poroszok Bingen és Kreuznach között győzték le és az Alzey mellett vivott ütközet után Landauba kellett menekülnie. A párisi forradalmi férfiak már régebben gyanus szemekkel kisérték C. mozdulatait és midőn ez máj. 17. a Queich mentén megint csatát vesztett, a jólétbizottság Marat és Billaud-Varenne sürgetésére Párisba hivta. 1793 augusztus 14-én a közvádló azzal vádolta C.-t, hogy tábornoki hatalmával visszaélt, a köztársaság érdekeit elárulta és Franciaország ellenségeivel egyetértett és velök titokban alkudozott; dacára ügyes védekezésének 1793 aug. 27. halálra itélték s a következő napon kivégezték. Óhaja, hogy fia, C. Renaud Fülöp (szül. 1768.) ki szárnysegéde volt, leveleinek kiadása által becsületét megmentse, nem teljesült, mivel ezt is kivégezték (1794 jan. 3.); mindazonáltal C. volt szárnysegéde, Baraguay d"Hilliers, ez iratokat 1795. kiadta: Mémoires posthumes du général français comte de C., rédigés par un de ses aides de camp. (Németül is megj. Berlin 1795. 2 köt.)

2. C. Astolphe marquis de, francia iró, az előbbinek unokája, szül. Párisban 1793., megh. 1857 szept. 1811-1822. beutazta Angliát, Skóciát és Svájcot, valamint Déli-Itáliát; 1835. Spanyolországba ment, később pedig Oroszországba. Utazásairól több érdekes művet irt, különösen La Russie (Páris 1843, 4 köt.). Azonkivül irt novellákat és regényeket és egy szomorújátékot versekben: Cenci Béatrix (1833). Az általa sajtó alá rendezett: Lettres á Varnhagen d "Ense et Rahel Varnhagen d "Ense c. levélgyüjtemény Párisban jelent meg. (1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon