(ejtsd: küsztín), 1. Ádám Fülöp gróf, francia tábornok,
szül. Metzben 1740 febr. 4., régi nemesi családból, kivégeztetett Párisban 1793
aug. 28. A hétéves háborúban annyira kitüntette magát, hogy Choiseul miniszter
egy dragonyos ezredet adományozott neki, melyet C. azonban az Amerikába rendelt
Saintonge gyalogezreddel cserélt fel. Amerikában különösen Yorktown ostrománál
tünt ki. Midőn Franciaországba visszatért, altábornokká és Toulon kormányzójává
nevezték ki, 1789. mint a lotaringiai nemesség képviselője a képviselőházba
jutott, s a határozottan szabadelvű párthoz csatlakozott. 1792. Luckner marsal
oldalán a Felső-Rajnánál vezényelt, hatalmába kerítette Landau városát és
elfoglalta a weissenburgi sáncvonalat, később pedig Speier, Worms, Mainz és
Frankfurt városokba vonult be győztesen. Ezzel azonban diadalainak sora be volt
fejezve. 1792 dec. 2. a poroszok s hesszeniek megverték Frankfurtnál, az 1793
jan. 6. Hochheim táján vívott szerencsétlen csata után Mainzba kellett
visszavonulnia, a tavasszal pedig a poroszok Bingen és Kreuznach között győzték
le és az Alzey mellett vivott ütközet után Landauba kellett menekülnie. A
párisi forradalmi férfiak már régebben gyanus szemekkel kisérték C. mozdulatait
és midőn ez máj. 17. a Queich mentén megint csatát vesztett, a jólétbizottság
Marat és Billaud-Varenne sürgetésére Párisba hivta. 1793 augusztus 14-én a
közvádló azzal vádolta C.-t, hogy tábornoki hatalmával visszaélt, a köztársaság
érdekeit elárulta és Franciaország ellenségeivel egyetértett és velök titokban
alkudozott; dacára ügyes védekezésének 1793 aug. 27. halálra itélték s a
következő napon kivégezték. Óhaja, hogy fia, C. Renaud Fülöp (szül. 1768.) ki
szárnysegéde volt, leveleinek kiadása által becsületét megmentse, nem
teljesült, mivel ezt is kivégezték (1794 jan. 3.); mindazonáltal C. volt
szárnysegéde, Baraguay d"Hilliers, ez iratokat 1795. kiadta: Mémoires posthumes
du général français comte de C., rédigés par un de ses aides de camp. (Németül
is megj. Berlin 1795. 2 köt.)
2. C. Astolphe marquis de, francia iró, az előbbinek
unokája, szül. Párisban 1793., megh. 1857 szept. 1811-1822. beutazta Angliát,
Skóciát és Svájcot, valamint Déli-Itáliát; 1835. Spanyolországba ment, később
pedig Oroszországba. Utazásairól több érdekes művet irt, különösen La Russie
(Páris 1843, 4 köt.). Azonkivül irt novellákat és regényeket és egy
szomorújátékot versekben: Cenci Béatrix (1833). Az általa sajtó alá rendezett:
Lettres á Varnhagen d "Ense et Rahel Varnhagen d "Ense c. levélgyüjtemény
Párisban jelent meg. (1870).
Forrás: Pallas Nagylexikon