Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Czeglédi... ----

Magyar Magyar Német Német
Czeglédi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Czeglédi

1. Ferenc, ref. esperes, születési adatai ismeretlenek, megh. Sárospatakon 1590 körül. Az 1553-54. iskolai évben iratkozott be a wittenbergai egyetemre, melyen mintegy négy évig tanult. Egyik alapítója volt az ott 1555. alakult magyar nemzeti társulatnak, 1557. pedig annak szeniori tisztét is viselte. Még ez évben hazatérvén, Sárospatakon Kopácsi István helyébe lépett. Nemsokára Ecsedre ment a Báthoryak papjául, innen azonban pár év mulva ismét visszament Sárospatakra, hol, mint az egyházközség lelkésze, már 1568. egyszersmind esperes is volt. Résztvevén ugyanis a jan. 27. Kassán tartott zsinaton, e zsinat működésének betetőzése végett ugyanez évi aug. 24-ére Sárospatakra, mint esperes, zsinatot hivott össze. Meghivó levelében némely lelkész erkölcsi életének megvizsgálását, de főleg az unitarizmus elleni állásfoglalást tüzte ki a zsinat feladatául.

2. C. György, ref. lelkész, születésének és halálának éve ismeretlen. Az 1553-4. iskolai év folyamán a wittenbergai egyetemre iratkozott be. Innen hazatérvén, 1556. vagy 1557. nagy-váradi lelkész lett s attól fogva e nagyfontosságu helyről buzgón terjesztette a svájci reformátorok tanait. A debreceni v. egervölgyi hitvallásnak egyik szerzője volt s általában igen nagy szerepet játszott a reformátusok összes irodalmi és másnemü mozgalmaiban. 1562. a Melius társaságában ő is oda volt megkérlelni a török béget, hogy az elfogott Szegedi Kis Istvánt szabadon bocsássa. Csakhamar esperessé lévén, jelen volt a debreceni (1567) és szikszói (1568) zsinatokon. A gyulafehérvári és váradi disputációkon ref. részről mint egyike a vezérszónokoknak vett részt. Az utóbbi disputáción azonban már mint debreceni lelkész jelent meg s a hitfelei által ezen alkalommal kiadott vallástételt második helyen irta alá. Későbbi életpályájáról csak annyi bizonyos, hogy 1577. még élt és pedig mint a borsod-gömör-kishonti egyházmegye esperese. Egy C. Bocskainak (1606) udvari papja volt, de nem kétségen kivüli, hogy ez éppen ő lett volna. Károlyi Péterrel együtt, ki az ő lelkészsége idejében ott iskolaigazgató volt, e munkát irta: Az egész világon való keresztyéneknek vallások az egy igaz Isten felől, ki Atya- Fiu és Szentlélek. Debrecen 1569.

3. C. István, ref. lelkész és iró, szül. Perényben (Abaujmegye) 1620 nov. 19., megh. Nagy-Szombaton 1671 jun. 5. Tanult Nagyváradon, Debrecenben és Sárospatakon. Innen 1642. Sátoraljaujhelybe ment rektornak, 1644 ápr. 27. pedig külföldi egyetemek látogatására indult. Ez évi jun. 15. Franekerában, később Utrechtben, majd nov. 13. Lejdában iratkozott be. 1647. hazájába visszatérvén, Kassára hivták iskolaigazgatónak, de már 1648. Tállyára ment lelkésznek, innen pedig négy év mulva Lorántfi Zsuzsánna fejedelemasszony ajánlatára a beregszászi egyház hivta meg. Végre 1653 elején visszament Kassára lelkésznek. Itt kezdte meg nagyarányu irodalmi működését. Művei legnagyobb részének polemikus jellege van s midőn a Wesselényi-összeesküvés elnyomatott, a politikai és vallási reakció a prot. lelkészek közül őt szemelé ki első áldozatul. 1670 elejétől folytonos üldözésnek volt kitéve; vagyonát elharácsolták, őt magát megkinozták és fogságra vetették; végül 1671 máj. 27. az elgyötrött embert Pozsonyba idézték, a delegatum judicium elébe és pedig azzal az ürüggyel, hogy összeesküvés céljából járt Erdélyben a fejedelemnél. Pozsonyban temették el. Munkái: A megtért bünösnek a lelki harcban való bajvivásáról írt könyvnek első része. Kassa 1659. (Második része is megjelent 1666 előtt, de a nyomdából elsikkadt); Az országok romlásáról irott könyvnek első része. U. o. 1659. (Második rész nem jelent meg); Siralmas zarándoki járásból ... érkezett Malach doktornak ... Melach barátjával való pajtási szóbeszéde. Sárospatak 1659; Egy katholikus embernek egy kálvinista emberrel való beszélgetése. U. o. 1659; Halotti beszéd II. Rákóczy György felett. Kassa 1661; Halotti beszéd Bőr Katalin felett. U. o. 1661; Halotti beszéd Udvarhelyi György felett. U. ott. 1662; Barátsági dorgálás. U. o. 1663; Idős Noé becsületét oltalmazó Jáfetke. U. o. (1664); A szó Jákob szava, de a kezek Ézsaué (U. o. 1664 körül); Halotti beszéd Szabó Dorkó, Kátai Ferencné felett (u. o. 1666); Egy veres tromfosdit játszó sandal barátomnak megpiricskeltetése. U. o. 1666; Redivivus Jáfetke. Kassa 1669; Halotti beszéd gr. Rhédei Ferenc felett. Sárospatak 1669; Az Ur frigyszekrénye előtt Dágon ledülése (Gorup Ferenc ellen I-II. rész). Kolozsvár 1670 (Előszó gyanánt Apafi Mihály 1663. évi érsekujvári utjának leirása); Már minden épületivel ... elkészült Sion vára ... Nyomtatása Sárospatakon kezdődött Kolozsvárott végződött, 1671-1675 (Kiadta Köleséri Sámuel az Apafi Mihály költségén). Irt még több művet is, melyek azonban nem láttak napvilágot. A szenvedéseit, halála körülményeit stb. rajzoló verses munka, mely először Lőcsén 1710. jelent meg, azóta többször kiadatott, legujabban pedig Thaly Kálmán közölte Adalékok a Thököly és Rákóczy-kor irodalomtörténetéhez c. gyüjtemény I. kötetében.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is