Czekelius

1. Aurél, osztálytanácsos a kereskedelmügyi minisztériumban, szül. Csiklovabányán, Krassóvmegyében 1844 okt. 5-én. Tanulmányait a temesvári főgimnáziumban és a budapesti műegyetemen végezte, 1869 aug. 20. lépett a m. kir. vasutépítészeti igazgatóság szolgálatába s mint mérnökgyakornok 1870. a zólyom-besztercebányai vasut IV. (besztercei) szakaszának nyomjelzését 1871. pedig a sziget-szlatinai keskenyvágányu vasut nyomjelzését bizták rá. 1872. a csáktornya-varasdi vasut végleges kitüzését végezte el s midőn a vasut építészeti igazgatóságát feloszlatták, a m. kir. államvasutak igazgatóságához és a Margithid építészeti felügyelőségéhez osztották be. E hid építésének befejezte után 1876. a budapesti összekötő vasut építéséhez osztották be és ennek befejezése után 1878. a m. kir. államvasutak déli vonalának Lepavina állomásából kiágazó szárnyvonal építésével bizták meg. Ez építés befejezése után a m. kir. államvasutak építészi és pályafentartási osztályában működött s többek közt a tiszolc-zelezniki és a gyéres-tordai vasutvonalak részletes tanulmányozásával bizták meg. 1881. az ujonnan szervezett műszaki tanács tagjává nevezték ki, hol a szerkesztési osztály (a tulajdonképeni hidépítőosztály) vezetésével bizták meg. Ennek az osztálynak, mely a műszaki tanács feloszlatása után is megmaradt, még ma is vezetője. Az uj hidak építése dolgában C.-nak nagy érdemei vannak. Ő vezette a pozsonyi Ferenc József Dunahid, a komáromi Erzsébet Dunahid, a puchói Vághid, a tiszaujlaki Tiszahid és a marosujvári Maroshid építését. Legujabban a közuti szabványtervek kidolgozását és a budapesti uj Dunahidak előtanulmányait is rábizták.

2. C. Dávid, országos főmérnök, szül. Nagy-Szebenben 1806 dec. 12., megh. u. o. 1871 okt. 17. Nehány geologiai és földrajzi értekezést irt, különösen erdélyrészi tárgyakról a Siebenb. Verein für Naturkunde folyóiratában.

Forrás: Pallas Nagylexikon