Czermák

1. Jaroszláv, cseh festő, szül. Prágában 1831., megh. Párisban 1878. Eleinte a prágai akadémián majd Antwerpenben és Brüsszelben tanult. Első képeinek tárgyait nagyrészt a történelemből, és pedig a cseh nemzetnek a huszita háboruk korabeli történetéből merítette, 1858. azonban beutazván Morva- és Magyarországot, Horvátországot, Boszniát, Dalmáciát és Montenegrót, élénk érdeklődés támadt benne a dél-szláv népek, különösen a nők élete iránt. Igy keletkeztek jeles festményei: Montenegrói nő alvó gyermekével (1861); Isztriai nő gyermekével; Montenegrói nő sebesült férjét őrizve; Tót nő gyermekét öltöztetve (1863); Törökök elrabolnak egy hercegovinai nőt; Montenegróiak visszatérése elpusztított falujokba (1887). V. ö. Mitzschke, Jar. C. und sein Gemälde: Die Hussiten vor Naumburg (Naumburg 1883).

2. C. Nep. János, cseh élettantudós, szül. Prágában 1828. megh. Lipcsében 1873. Tanult Bécsben, Boroszlóban, Würzburgban és Prágában, hol az élettani tanszék mellett tanársegéd volt, majd magántanárrá habilitáltatott. Azután Grácban volt a fiziologia tanára, majd Krakóban és végül Budapesten 1858-tól 1860-ig. Innen Prágába tért vissza, hol saját intézetet, mely első volt a maga nemében, alapított. 1870. Lipcsébe ment. Az élettani tudományt számos felfedezéssel gazdagította, a Garcia gégetükörjének hasznosságát ő ismerte föl először és hangsulyozta annak fontosságát. Budapesten működése az orvosi fakultás tudományos szellemének emeléséhez hozzájárult. Jeles tanítványai voltak néh. Jendrassik Jenő és néh. Balogh Kálmán; mindkettőnek fejlődésére C. nagy befolyást gyakorolt. Nagyobb művei: Zur Physiologie des Gesichtssinnes; Ueber den Raumsinn der Haut; Zur Orientirung im Gesammtgebiete d. Zoologie; Der Kehlkopspiegel und seine Verwerthung für Physiologie u. Medizin, stb. Összes művei Gesammelte Schriften (2 k., Lipcse 1870) cím alatt jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon