Czinka
(keresztneve ismeretlen), 1. hires cigány zenész, szül. a
XVII. század második felében; őt és két fiát (Sándor és Ferenc) tartják a hires
Rákóczi-nóták: Rákóczi siralma, Rákóczi kesergője, Rákóczi bucsúja Rákóczi és
Bercsényi nóták szerzőjének. Az öreg és két fia. II. Rákóczi Ferencet Rodostóba
is elkisérték. Az öreg C. ott meg is halt; két fia azonban - kik közül az egyik
a hires Czinka Panna atyja volt - a fejedelem 1735 ápril. 8. történt halála
után hazájába visszatért. Akkor kezdtek elterjedni nálunk a fentemlített dalok
és nóták, s majdnem bizonyosnak vehető, hogy zenéjök Rodostóban keletkezett.
2. C. Panna, az öreg Czinkának unokája, a mult század elején
Somogy vmegyében született. Megh. 1772. Már 9 éves korában oly tisztán
hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több gömör vmegyei
földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön
Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedüjátékben kiképezze magát. A kis Pannát a
jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, de
a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános
bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez met egy ügyes Viola di Gamba-t
játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis
zenekart alapított és ezentul hire napról-napra terjedt, ugy hogy ünnepélyek
alkalmával 20-30 mértföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak
kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben uj szép vörös ruhát is
csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már
egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos
lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy
diszruhájában gyémántos gyűrüvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedüjét
is, melyet Csáky bibornoktól kapott ajándékul. Sirjára földesura emeltetett
emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fön. Legtöbb szerzeményeinek azonban
csak cimét ismerjük, ilyenek többek közt: a «háromszáz özvegy nótája», a
«halotti tánc» és az «ősapáink dala». Fenmaradt szerzeményei a legremekebb
«hallgató magyar» fajtájuak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden
később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők. Műveit 1890. adta ki Káldy
Gyula A régi magyar zene kincsei c. gyüjteményében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|