Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
daganat bump
daganat fester
daganat growth
daganat knob
daganat lump
daganat new growth
daganat swelling
daganat tumor
daganat tumour
daganat ulcer

Magyar Magyar Német Német
daganat Beule (e)
daganat Geschwulst ...
daganat & t... Tumor (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Daganat

(tumores). Általában minden terimenagyobbodás, mely nem tultengés által jött létre (p. atléta izmok), daganatot képez. Az orvosi tudomány kizárja a daganatok sorából a lobos (izzadmány tömegek), a degenerativ eredésüeket (elzsirosodott máj, malariás lép), az idegen testek által feltételezetteket (echinococcus tömlő) s általában a fiziologikus tömeggyarapodást (terhes méh). A valódi D. kriteriumai: körülirt tömeg, mely az anyaszervnek legalább egyes szöveteivel szemben legyen elhatárolt; működést nem fejt ki; határtalanul növekedni törekszik; az anyaszövettel szemben, ahol fejlődött, tipikus vagyis eltérő strukturája van, mely, mint azt Müller Jánosnak 1838. felállított törvénye kifejezi: «valamely ébrényi v. definitiv szövetet követ». Ha a D. az anyaszerv lényeges szövetéből indul ki (a májban a májsejtekből, a méh alapján a sima izomsejtekből), akkor Virchow szerint homoeoplasticus, ha azonban olyan szövetből áll, mely az előfordulási helyen abban az időben normális viszonyok között nem található, akkor a D. heteroplasticus. Az ilyen értelemben vett D.-okat uj- v. álképleteknek (neoplasma) nevezik. Létrejöttüknek oka Virchow szerint specifikus inger, Cohnheim szerint ellenben egy sejtcsoport, mely még az ébrényi életben elszakíttatván hozzátartozóitól, idegen helyen mind addig lappangva maradt, mig valamely, a környező szövet ellenállását gyengítő okból egyszerre v. lassankint erősebb fejlődésre nem juthat. E nézet mellett sok tény szól. Ilyen a dermoid;az anyajegyek gyakori átalakulása szarkómákká; porc szigetek előfordulása csontok mélyében; rákok keletkezése ott, ahol a bőr fejlődési viszonyai különösen komplikáltak; kifejlődött álképletek találtattak már ujszülötteknél, ahol tehát a mekanikai inger kizárható; végre ujabban mind több adat bizonyítja az álképletek örökölhetőségét. Ennek ellenében kétségtelen az ingerek befolyása is; igy földmiveseknél az aránylag gyakori rák az alsó ajaknak azon az oldalán szokott fejlődni, ahol az illető pipáját szokta szájában tartani. Vannak esetek leirva, hol minden sebzést egy-egy fibroma keletkezése követett; s az összes álképletek az eddigi statisztika szerint 9-10 %-ban sebzés következtében léptek fel. Ujabb időben némely álképletnél parazitát irnak le. Igy a ráknál igen sokszor találhatni 0,001-0,015 mm. nagyságu sejtzárlatokat, melyek az u. n. coccidiumokhoz - alsórendü állatok - hasonlítanak. Más szerzők azonban e képeket a sejt protoplazmájából származó elfajulási termékeknek tartják. Éppen ezért a francia szerzők általában nem tesznek különbséget fertőző és nem fertőző D.-ok között s a tuberkuloikus, takonykórós, szifilitikus, aktinomikotikus stb. göböket is idesorozzák, melyeket mások onnan kizárnak.

Az álképleteket igen sokféleképen csoportosítják. Legegyszerübb a morfologikus felosztás kötőszöveti v. hisztioid és epiteliális v. organold csoportra. A klinikai lefolyás, a kórjóslat változékony volta miatt beszélnek ezenkivül jó- és rosszindulatu álképletekről is. Az utóbbit főleg a gyors növekedés, a környező szövetekkel való összekapaszkodás, távol eső szervekbe való áttételek képezése, végre az operációk után mutatkozó recidivák jellemzik; ezért az ilyen álképleteket hajdan élősdi állatokkal hasonlították össze s innen a rák, polip stb. elnevezés. Jóindulatuak magukban véve a fibroma, myxoma, lipoma, csont-, porc-, edény-, ideg- és izomdaganatok; sokszoros elfajulásaik miatt veszedelmesebbek a gliómák, cystomák, lymphomák és adenomák; igen rosszindulatuak a sarcomák és rákok (l. o.). Az álképletek nagysága felette változó; mikroszkopikus kicsinységüek többnyire a koleoszteatomák, mig a cisztomák között 50-70 kg. sulyu is fordul elő, amidőn a lefogyott test ugyszólván csak függeléke az óriási daganatnak.

Számuk is különböző; a jóindulatuak többnyire magánosak, de a neurofibromák néha ezrenkint találhatók. Az álképleteknek gyógyulásra, ill. visszafejlődésre nincs hajlandóságuk; ha nagyobb tömeget érnek el, oly táplálkozási zavarokat létesíthetnek, melynek következtében kachexia áll be s a beteg kimerül; máskor nemes szervek sértetnek, edények maratnak át, idegek nyomatnak össze stb. Az álképletek sebészi uton való eltávolítása tehát sürgősen javallott; egyéb kezelések, melyeket megkiséreltek, mint a kondurango tinktura, a pulv. sabinoe, anilin-festékek befecskendezése, az Adamkiewicz által rákos szövetekből előállított anyagnak (cancro?n) adagolása végre a D. mesterséges elgenyesztése genyedést okozó mikroorganizmusok beojtásával v. a terület kiétetése maró anyagokkal - sikerre nem vezettek. A daganatok előfordulásának gyakorisága az utóbbi időben emelkedik s már nemcsak az embernél, hanem házi állatoknál (ló) is mutatkozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is