Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dágisztán... ----

Magyar Magyar Német Német
Dágisztán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dágisztán

orosz tartomány (oblaszty) a Kaukázusban Terek, Tiflisz, Elizabetpol, Baku kormányzóságok és a Kaspitenger közt és magába foglalja a lezgiek tartományát, Tarkit, Derbent vidékét és a régi Georgia csekély részét. Ter.: 29763 km2, lak. száma (1885) 592533 (egy km2-re 20). A Kaukázus középső láncának egyik ága, a Tabasszerán messze elnyulik a Kaspi-tengerig és Derbentnél végződik, egy 2000 m. széles átjárót hagyván meg a tenger és a hegyek közt. Ezen hires átjáró a régiek Pyle Albanie-je, az örmények dsor-ja és a törökök Demir-kapuja (vaskapuja). A Tabasszerán két részre osztja D.-t, É-i és D-i részre. A kaukázus ágai közt számos kisebb folyó siet a Kaspi-tengerbe. A Terek deltájától D-re torkolnak a Koi-szu, amely 4 forrásfolyóból ered és két ágban: Agrakhán és Szulak néven torkol; továbbá a Turkali, a Manasz, a Khomri, Derbenttől D-re a Rubak, a Gilgeri és a Szamur. A forró éghajlat sokszor nagyon egészségtelenné teszi a vidéket. A partok környéke a forróság és szárazság miatt kopár; a hegyek lejtőin szőllőt és eperfát, a magasabb helyeken buzát, kukoricát és kendert termesztenek, de a főfoglalkozás az állat-, főképen a kövérfarku juhtenyésztés. A magasabb helyeket erdők takarják; ezekben sok a vadállat. A lakosság legnagyobb része lezgiekből áll, akik Fonton (La Russie dans l "Asie Mineure) szerint a következő nyelvjárásokat beszélik: 1. avar, 2. koiszubul, 3. andi, 4. kazi-kumük, 5. akusa, 6. kabucsi, 7. dido. Rajtuk kivül a Terek torkolatánál és a pusztákon turkomán-törzsek nomadizálnak; a hegységekben pedig oroszok és zsidók (12000) is laknak. A tartomány 10 kerületre oszlik; ezek: temir-khán-surai, az avar, az andii, a gunibi, a dargini, a kazi-kumüki, a kajtagotabasszari, a kjurini, a szamuri és a derbenti. Székhelye: Temir-khan-sura; főkereskedelmi hely: Derbent. Történelem. A III-VII. századik D. néptörzsei kemény harcokat vivtak a Szasszanidákkal, akik végre az egész tartományt persa birtokká tették. A VII. sz.-ban D. a mohammedánusok uralma alá került. 641. az arabok elfoglalták Derbentet. A hegyek közt azonban az egyes törzsfők önállóságukat, bár a mohammedánus vallást fölvették, megtartották. Európai népek, az oroszok D.-val a XIX. század elején jönnek érintkezésbe. 1812. a tartomány névleg már az oroszoké, tettleg azonban csak Samil (l. o.) leveretése után. Az oroszok 1863. az avar khánt, 1864. Abkházia uralkodóját, 1865. a kjuri khánt, 1867. Kaitag és Tabasszerán urát és 1868. Tarkia v. Tarku samkhálját fosztották meg birtokától. Az orosz-török háboruban 1877 május havában a hegyi népek föllázadtak, de a következő évben már ismét hódoltak az oroszoknak. V. ö. Cunynghame: Travels in the Eastern Caucasus; esp. in D. London 1871. Becker: Reisen nach den Schneebergen d. südlichen D."s. Moszkva 1874.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is