Dagö
(Dage v. Dagden), Eszthonia (Esthland) orosz kormányzósághoz
tartozó, 1122 km2 területü, négyszögletes sziget (hegyfokai:
Dagerort, Simperness, Sarve és Serro) a Balti tengerben; a partok előtt sok a
zátony és szikla; a középső és ÉK-i rész mocsaras, különösen a Menam-tó körül;
a DNy-i rész a legtermékenyebb. A Kappo félszigeten van a legmagasabb domb, a
Ganusz-megj és a világító toronnyal koronázott Torna-megj. A megművelhető föld
nagyobb része erdő és rét, csak valami 7000 ha. a szántóföld. A 16386 főnyi,
nagyobbára eszth és kisebb részben svéd lakosság marhatenyésztéssel,
halászattal, erdőgazdasággal, kőfejtéssel és mészégetéssel foglalkozik; sokan
nyáron Oesel szigetére mennek napszámosokul. D. Hapsal kerület része; Hohenholm
és Tiefenhagen a kis kikötői.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|