Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dahlmann... ----

Magyar Magyar Német Német
Dahlmann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dahlmann

Frigyes Kristóf, német történetiró és államférfiu, szül. Wismarban 1785 május 12., megh. 1860 dec. 5. Egyetemi tanulmányait Kopenhágában és Halleban végezte, ahol Wolf Frigyes Keresztély alatt kiválóan nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. 1809-ben barátságot kötött Kleist költővel és meglátogatta annak társaságában az asperni csatamezőt. 1811. magántanár lett Kopenhágában, 1813. a kieli egyetemen a történelem rk. tanára. Német érzelmei miatt a schleswig-holsteini kérdésben összeütközésbe jutott a dán kormánnyal s azért 1829. szivesen elfogadta a göttingai egyetem meghivását a német történelmi és államtudományi tanszékre. Tanári működése mellett élénk részt vett a hannoveri politikai küzdelmekben is. Az u. n. göttingai forradalom után (1831 január) mint az egyetem követe a cambridgei hercegnél résztvett a hannoveri alkotmány tervének kidolgozásában s azután, mint az egyetem képviselője az alsóházba lépett. Mint szónok és mint iró szabadelvü nézeteinek leplezetlen kimondása által minden irányban nem egy ellenséget szerzett magának s politikai nézeteivel elszigetelten állott. Midőn 1837. Ernő Ágost király az alkotmányt megszüntette, D. az államcsiny ellen tiltakozó iratot készített, melyet tanártársai közül hatan aláirtak. Ennek következtében állásukat mindnyájan elveszítették s D. előbb Lipcsébe, majd Jenába vonult, mignem 1842. IV. Frigyes Vilmos porosz király a bonni egyetemhez a történelem tanszékére meghívta. Itt csakhamar nagy népszerüségre tett szert, s fontosabb egyetemi ügyekben a kormány is kikérte tanácsát. Előadásai közül különösen az angol és a francia forradalomról tartottak, melyek nyomtatásban is megjelentek (Geschichte d. englischen Revolution. Lipcse 1844., 6. kiad. 1864. Magyarul Az ángol forradalom története, ford. Bajza, Pest 1844; Geschichte d. französischen Revolution Lipcse 1845; 3. kiad. 1864), voltak nagy hatással a művelt német középosztály politikai nézeteire. Nagy szerepet játszott D. az 1848. év eseményeiben. Mindjárt kezdetben résztvett a porosz alkotmánytervezet fölött folytatott tanácskozásokban, majd mint a porosz kormány bizalmi embere a frankfurti szövetséggyülésre távozott, ahol Németország egyesítéséért küzdött Poroszország vezetése mellett Ausztria kizárásával. Nézeteit a parlamant többsége azonban nem fogadta el. 1850. mint a porosz első kamarának tagja bátran, de eredménytelenül szállott sikra a reakcionárius áramlat ellen. Élte alkonyán teljesen visszavonult a politikai élettől, melynek sivár alakulása hazafias lelkét nagyon elszomorítá. Munkái közül a kiválóbbak: Geschichte von Dänemark (Hamburg 1840-43. 3 köt.); Die Politik auf den Grund und das Mass der gegebenen Zustände zuzückgeführt (Gött. 1835, 1 köt.); Forschungen aus dem Gebiet der Geschichte (Altona 1821-1824. 2. köt.); Quellenkunde der deutschen Geschichte (Götting. 1830; 5. kiadása Waitztól 1883); Kleine Schriften (kiadta Varrentrapp, Stuttgart 1860); V. ö. Springer, Fried. Christ. D. (Lipcse 1870-72, 2. köt.); Nasse. F. Chr. D. (Bonn 1885); Treitschke, Hist. u. pol. Aufsätze (5. kiad. 1886); Waitz, Gedächtnissrede auf D. (Kiel 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is