Dalár-egyesület

vagy dalárszövetség a különböző nemzetbeli dalárok oly szövetkezete, mely speciálisan a négyszólamu férfikar-irodalom ápolását, terjesztését s kulturális és nemzeti célok érdekében való kihasználását tüzi ki céljául. Valamint az első dal-egyletek, ugy az első dalár-szövetségek is Németországban s utána mindjárt Svájcban keletkeztek. Az osztrák tartományok sem maradtak hátra s manapság minden tartománynak megvan a maga különleges elnevezésü dalár-szövetsége, melyek majd helyi, majd meg nemzetiségi érdekeket szolgálnak. Legkiterjedtebb s legkihatóbb az általános német dalár-szövetség, mely az összes provinciális német dalár-szövetségeket egyesíti magában egy központi igazgató választmány alatt, mely aztán időnként a német birodalom különböző nagyvárosaiban monstre-dalünnepélyeket szokott rendezni, melyeken rendesen 10-12 ezer német dalár szokott közreműködni.

Hazánkban e tekintetben az 1867. Aradon megalakult országos magyar dalár-egyesület játssza az irányító szerepet, mely 1892. tartotta tizedik s egyszersmind negyedszázados fennállásának jubiláris orsz. dal- s zene-ünnepélyét Budapesten. A magyar dalár-egyesület első indítványozója s későbben megalakítója és szervezője id. Ábrányi Kornél volt, ki megalakulásától fogva egészen 1889. annak vezértitkári teendőit is végezte. Az egyesület ügyeit s orsz. ünnepségeit egy Budapesten székelő központi ig. választmány vezeti és rendezi. Első orsz. ünnepélyét 1870. Budapesten, azután Nagyváradon (1872-ben), Kolozsvártt (1874), Szegeden (1876), majd ismét Kolozsvártt négy évi szünetelés után (1880), majd ismét Debrecenben (1882), továbbá Miskolcon (1884), Pécsett (1886), s ismét Szegeden három évi szünetelés után (1889) tartotta mindig nagy fény és kihatósággal. Tizenegyedik orsz. ünnepélye 1894. Fiuméba van kitüzve.

Forrás: Pallas Nagylexikon