Dalj
Ivanovics Vladjimir (álnéven Kazak Luganszkij), orosz tudós
és népies iró, szül. 1801., megh. Moszkvában 1872 okt. 22. Tanult a dorpáti
(jelenleg dvinszki) egyetemen. Orvosi pályára készült s mint orvos résztvett az
1828-29-ki orosz-török háboruban, majd Szt.-Pétervárott telepedett meg, mint
gyakorló orvos, de mihamar az irodalmi térre lépett. Első irodalmi próbáival
mindjárt a népies felé fordult, kiváló elbeszéléseket és jellemző rajzokat irt
az orosz népéletből, nagy szorgalommal tanulmányozta az orosz népies nyelvet,
temérdek közmondást gyüjtve össze. Munkái: Raszkázy Kazaká Luganszkavo
(Luganszkij kozák elbeszélései); Raszkázy iz moradnavo byta (elbeszélések a
népéletből); Hmel (Ittasság); Szon i jav (Álom és való); Dvornjik (Házmester);
Djenscsik (a tiszti szolga); Pszlovicy russzkavo naroda (az orosz nép
közmondásai, Moszkva 1862); Tolkovyj szlovarj veljiko-russzkavo jazyka (a
nagy-orosz nyelv magyarázó szótára négy óriási kötetben, Moszkva, 1861-67 s
azóta többször) stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|