Damaszkusi szt. János
(az araboknál Mansur, kitünő ékesszólása miatt az egyházban
Chrysorrhoas néven ismeretes). Élete folyásáról nagyon keveset tudunk.
Damaszkusban született a VII. sz. utolsó éveiben keresztény szülőktől. Atyja
Sergius, Abd-el-Melek kalifa hivatalnoka, a fiu neveltetését az Olaszországból
való szaracén fogságba jutott Cosmas, a teologiai és profán tudományokban
alaposan képzett szerzetesre bizta. Mint a kalifa tanácsosa, a képromboló
izauri Leó görög császár rendeletei ellen tüzes védiratokat irt, melyek
általános feltünést keltettek. Később Jeruzsálemben a szent Szába kolostorába
vonult visza, hol V. János jeruzsálemi patriárka pappá szentelte és egész
életét ájtatossági gyakorlatok és a hittudományok művelése között töltötte.
Valószinüleg a jeruzsálemi kolostorban halt is meg 754 és 787 között. Az egyház
szentjei sorába felvette, és emlékezetét május 6. (a görögök november 29.)
ünnepli. Fons scientie c. művének harmadik része (De fide orthodoxa) rendszeres
hittan, mely a középkorban sokáig használatban volt és a görögöknél napjainkban
is irányadóul szolgál stb. Összes műveit görögül és latinul kiadta Lequien
Mihály (dominikánus) Párisban, 1712. 2 köt., melynek változatlan lenyomata
megjelent 1748. Velencében, szintén 2 köt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|