Dampierre
(ejtsd: Dampjer), 1. Ágost Henrik Mária Picot, marquis,
francia tábornok; szül.Párisban 1756. aug. 19., megh. 1793 május 9. Ifju
korában hadnagy volt a királyi testőrségben, s katonai tanulmányok végett
beutazta Angol- és Németországot. Őszinte hive lévén a forradalmi eszméknek,
1791. Rochambeau tábornagy hadsegéde lett s nemsokára ezredese egy dragonyos
ezrednek, mellyel az 1792-iki háborut ő kezdte meg. Dumouriez champagne-i
hadjárata alatt résztvett a valmy-i ütközetben és azután hadosztálytábornokká
lett; november 6. kiüzte az osztrákokat a jemappes-i hadállásból, de 1792.
Aldenhovennél vereséget szenvedett. Dumouriez árulása után ő vette át a
demoralizált sereg fővezérletét s a konvent biztosainak ösztönzésére megtámadta
a szövetségesek seregeit; a Quiévrain melletti csatában azonban ágyugolyó
szakította el egyik lábát (1793 május 6.), három napi szenvedés után meghalt.
2. D. Henrik Duval gróf, osztrák hadvezér, szül a metzi püspökség területén
1580., elesett Pozsony várának ostroma közben, 1620 okt. 9. Kezdetben II.
Rudolfot szolgálta Felső-Magyarországban és Erdélyben, ahonnan 1604. Bocskai
István elüzte. 1605. hasztalan iparkodott Esztergomot a törökök ellen megvédeni.
Ezután a császári hadi tanács tagja, kamarás és ezredes lett. II. Mátyás
szolgálatában és 1616-17-ig a velencések ellen harcolt. A cseh felkelés hirére
az udvar Csehország ellen küldötte, hol Bistricet és Budweis-t megszállotta, de
élelmi szerek hiánya miatt Alsó-Ausztriába volt kénytelen visszavonulni. 1619
elején Bucquoy és Wallenstein társaságában megint a csehek és Manfeld Ernő
ellen indult, ki fölött Tein táján diadalt aratott, de azután a csehek által
Morvaországba szoríttatott. Bethlen Gábor felkelésének hirére II. Ferdinánd őt
és Bucquoy-t hazánkba küldötte, amidőn D. a Pozsonymegye határszélén lefolyt
csete-paté után Pozsony vára ellen intézett vakmerő támadás közben elesett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|