Dana

(ejtsd: déne), 1. Jakab Dwight, kiváló amerikai mineralogus és geologus, született Utikában (New-York állam) 1813 febr. 12. New-Havenben (Connecticut) tanult matematikát s természettudományokat, a tengerészetnél a matematika tanára lett, 1833-35. a Földközi-tengerentett utazásokat és tanulmányokat, 1835-36. Sillimannak, a későbbi apósának volt asszisztense;1838. mint geologus és mineralogus vett részt Wilkes expediciójában, melynek feladata volt a Cendes-oceánnak tudományos átkutatása. Ennek végeztével világkörüli utra ment s 18422. hazatérve fogott hozzá kutatásának feldolgozásához, melyek a következő munkákban vannak letéve: Report on zoophytes (Washington 1846); Report on the geology of the Pacific (u. o. 1849); Report on crustacea (u. o. 1852-54). 1855 óta New Havenben a Yale College-n a természetrajz tanára. Különösen hiressé vált System of mineralogy nagy mineralogiai könyvével, mely a legtökéletesebb ásványtan az egész világirodalomban és az ásványrendszert egészen kémiai alapon viszi keresztül. Rendszere (l. Ásvány) sokfelé el van fogadva s egyebek között a nemzeti muzeumi s egyetemi ásványgyüjteményeink a szerint felállítva. A vaskos könyv első kiadása 1837. jelent meg; az 5-ik Brush G. J. segédkezésével 1892. megjelent s rendszerében megváltozott kiadást fia, Dana Eduárd folytatta s már ennek felhasználásával irta meg Szabó József dr. egyetemi tanár Ásványtana negyedik ujból irt kiadásának leiró részét. Nagy feltünést keltett annak idejében Corals and Coral islands cimü műve (Washington 1872; 2. k. 1879), mely egészen uj világításban tüntette fel a korallgátak és szigetek képződését s Darwin elméletével együtt e kérdésre vonatkozó terjedelmes irodalmat provokált. Kézikönyvei közül kiválók még; Textbook of geology (1864); Manual of Mineralogy (3. k. 1878); Manualof geology (10. k. 1880); Text-book of mineralogy (fiával együtt. 2. k. 1880). Ma is kiadja a Sillimann alapította American Journal of Science c. kiváló folyóiratot.2. D. Rikárd Henrik (az idősebbik), amerikai iró, szül Cambridgeben (Massachusetts) 1787 nov. 15., megh. Bostonban 1879 febr. 2. Jogot tanult, s egyideig ügyvédeskedett, hanem aztán kizárólag az irodalomra adta magát. 1817-20, a North American Rewiewbe irt tanulmányokat az angol költőkről, 1825. The idle man c folyóiratot alapított, 1839-40. Bostonban, New-Yorkban és Filadelfiában nagy tetszés mellett tartott felolvasásokat Shakespeare alakjairól. 1842 óta visszavonultan élt Boston melletti birtokán, ahol meg is halt. Jelentékenyebb költői művei: The change of home; The Jying raven (1825); The Bucaneer (1807), mely utóbbibanmesterileg festi az oceánt. Összegyüjtött művei Poems and prose writings c. a. New-Yorkban1850., Poetical works c. a. pedig Londonban 1857. jelentek meg.3. D. Rikárd Henrik (az ifjabbik), észak-amerikai iró, szül. Cambridgeben (Massachusettsben) 1815 aug. 1., megh. Rómában 1882 jan. 6. 1832. a Harvard Collegeba lépett, de szembaja miatt egy időre be kelle szüntetnie tanulmányait. Mint közmatróz Kaliforniába ment, honnan 1836. szembajától megszabadulva tért vissza. 1840. közrebocsátotta tengeri kalandjait Two Jears before the Mast (New-York 3. kiad. 1869) cimmel, mely műve Amerikában s Angliában nagyonnépszerü lett, 1840-ig Bostonban jogot tanult s 1841. mint ügyvéd telepedett ott meg. D. második jelentékeny műve: The Seamans Friend (a tengeri kifejezések, szokások stb. lexikona, (10. kiad. London 1869). Mint a szabadföld-párt megalapítóinak egyike 1848. a buffalo-konvencióba küldetett, s az 1856-iki köztársasági mozgalmaknak is egyik kiváló részese volt.1861-66-ig Massachusetts kerületben az Egyesült-Államok államügyésze volt. 1877. mint a massachusettsi Essex-grófság kongresszusi jelöltje lépett fel, de a szélső köztársaságiak s Grant hive, Butler tábornok által legyőzetett. Azon időben kiadója volt a New York Sun-nak is. Munkái közül felemlítendők még: To Cuba and back (New-York 1859); Letters on Italiani unity (Bost. 1871); kiadása: Wheatonnak Elements of international law c munkája (New-York 1866). Adams, R. H. Dana a biography (2 köt., Boston 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon