Dana

1. a. m. dal. Erről l. Népdal. 2. egy másik, ismeretlen eredetü és csupán sejthető jelentésü D. szó, amely a «Dana verjen meg» székely szólásban fordul elő, valami démoni lényt, ártó hatalmat, v. ilyen okozta bajt jelenthet, tehát a Fene, Fránya, Iz s még sok más ezekkel rokon fogalom szinonimája. Bodor Lajos (Magy. pogány hitregék, Kolozsvár 1842, 90. l.), korának Horvát István csillagzata alatt álló magyar régiségtani és nyelvbuvárlati módszerét követve, a D. szót a Székely István krónikájában (Krakó 1559. 189. l.) említett, Damasek istennévvel hozza kapcsolatba. L. Damasek.

Forrás: Pallas Nagylexikon